2009. október 4., vasárnap

Fáradtan

A tegnapi nap érdekesen telt.
Reggel közepes intenzitású meló,és sok beszélgetés.Egész sokáig benn voltam,dumáltunk Milánékkal és még vásárolni is bementem.
Meló után itthon kicsi gépezés,kajálás.Lg mindenképpen be akart menni a városba,mondtam akkor menjünk be Annáékhoz a Paprikába.
Dumáltunk,mert már olyan rég találkoztunk és kajáltunk.Hazafelé felhívtam Vikit hogy mi a terve estére.Hát mit ne mondjak ugyan azt találtuk ki.Vettünk egy Fűszeres Vilmost és gyorsan bedobtuk a fagyasztóba.Lg-t hazaküldtem és irány az én legeslegjobbamhoz.Szokásos zenélgetés és kicsi nosztalgia.E-mail küldése Jameinek.Fórumon linkelgetés, Marcoval megint hoztuk a formát:
R.W.-Angel
D.G.-World is mine
Cry (mostanába ez nálam a best of,valamiért magaménak érzem)
Miután a Vilmos elfogyott átjöttem a Tokajiért.Ezután már tényleg kész voltunk és elkezdődött az emlékezés...azokra akik már nincsenek köztünk.
Let it be
A végén csak szorítottuk egymás kezét és sírtunk...Viki a 3 éve elment nagyiját én meg a 11 éve elment Petimet sirattam.Úgy hiányzik!!
Reggel sikeresen elaludtam és 1 órával késöbb mentem be,de nem volt gáz a helyzet.Minden pillanatban arra gondoltam hogy mikor jöhetek már haza az én pihe-puha ágyikómba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Fáradtan

A tegnapi nap érdekesen telt.
Reggel közepes intenzitású meló,és sok beszélgetés.Egész sokáig benn voltam,dumáltunk Milánékkal és még vásárolni is bementem.
Meló után itthon kicsi gépezés,kajálás.Lg mindenképpen be akart menni a városba,mondtam akkor menjünk be Annáékhoz a Paprikába.
Dumáltunk,mert már olyan rég találkoztunk és kajáltunk.Hazafelé felhívtam Vikit hogy mi a terve estére.Hát mit ne mondjak ugyan azt találtuk ki.Vettünk egy Fűszeres Vilmost és gyorsan bedobtuk a fagyasztóba.Lg-t hazaküldtem és irány az én legeslegjobbamhoz.Szokásos zenélgetés és kicsi nosztalgia.E-mail küldése Jameinek.Fórumon linkelgetés, Marcoval megint hoztuk a formát:
R.W.-Angel
D.G.-World is mine
Cry (mostanába ez nálam a best of,valamiért magaménak érzem)
Miután a Vilmos elfogyott átjöttem a Tokajiért.Ezután már tényleg kész voltunk és elkezdődött az emlékezés...azokra akik már nincsenek köztünk.
Let it be
A végén csak szorítottuk egymás kezét és sírtunk...Viki a 3 éve elment nagyiját én meg a 11 éve elment Petimet sirattam.Úgy hiányzik!!
Reggel sikeresen elaludtam és 1 órával késöbb mentem be,de nem volt gáz a helyzet.Minden pillanatban arra gondoltam hogy mikor jöhetek már haza az én pihe-puha ágyikómba.