Talán vége...

Kiszedték a csöveket Lg-ből és ha a hétfői röntgen negatív lesz akkor mehet haza végre.Ott folytathatja a felépülést,a bordáinak 3,a csigolyáinak 6 hét kell.Tegnap kapott egy új szobatársat a Zolit aki 24 éves és ugyan az történt vele is csak kocsival volt.Nagyon egy hullámhosszon vannak és a korosztály is jobb mint eddig. Most megyek apuékhoz Mukiért és utána irány a kórház...remélhetőleg ma utoljára :)

Kritikán aluli...

Úgy volt ma hazaengedik LG-t a kórházból...de aztán mégsem.Az egyik doki simán aláírta a záróját hogy mehet haza,de pont műszakváltás volt és a másik doki megkérdezte hogy volt-e mellkasröntgenen és ultrahangon? Mivel nem volt elküldték és kiderült hogy a mellkasát be kell csövezni,mert váladék és folyadék van benne... Azért ez milyen komoly hogy az egyik doki csak úgy simán hazaengedte volna...Most beszéltünk nem rég és megcsinálták a csövezést és átvitték egy másik szobába.Azt hittem hogy nem kell már többet menni de mégis :-((

Hétvége

Tegnap nem mentünk versenyre...na ez egy hosszú sztori,de hagyjuk,és nem mellesleg kezd elegem lenni néhány emberből.Voltam Lg-nél és már sétálgattunk kint a parkba és még nemvárt ismerősbe is botlottunk (szakközépből Anitával).Este szalonnát sütöttünk Vikiékkel ami tök jó volt.Csak nézni a tüzet, beszélgetni néha pedig csak csöndben figyelni.
Ma Muki is bejött LG-hez és utána mentünk kutyát etetni apuékhoz.Fárasztó napok ezek,de túl leszünk ezen is.

Megint kórház...

Na most már tényleg nem tudom mi jöhet még...
A helyzet a következő volt:Muki úgy jött haza a suliból hogy az utca elején elütöttek egy motorost,de mivel ez előfordul nem tulajdonítottam neki túl nagy jelentőséget.Elindultunk a Camponába vásárolni és ahogy szálltunk le a buszról láttam én hogy piros motor,de abból a távolságból (kb.30m)sokkal nagyobb motornak tűnt mint LG-é. Ahogy haladtunk közelebb láttam csak hogy az Ő bukója és motorja van összetörve Ő meg sehol.A túloldalon egy rendőrautó de semmi más...
Gesztesit zokogva hívtam fel hogy mit tud.Mondta hogy a Merényibe viszik,de semmi infó nincs még.Hívtam Tesómat hisz Ő is ott van,hogy tudjon meg valamit míg beérünk.Folyamatos telefonálgatás és idegtépő dugó volt. Anyukájának is én mondtam el..szegény akárhányszor telefonáltam neki eddig,akkor baj volt :(
Mikor beértünk pont a CT-be volt.Beszéltem a dokival hogy mi a helyzet,de amíg nem volt meg a CT eredmény csak azt tudta mondani hogy eltörtek a bordái...naremek
Mikor kitolták nagyon le volt szedálva és alig bírt megszólalni.Megérkezett Gesztesi is és hozta LG anyuját is.Felvitték egy kórterembe és vártuk a dokit,hogy elmondja hogy mi a helyzet.Idegtépő várakozás...
Gesztesi hazahozta Mukit én meg lenn megvártam az apját a kapuban.Mire felértünk már volt ott a doki.Elmondta hogy a bordatörésen kívül még a 4. és 5. csigolyája is eltört,de szerencsére a gerincvelő nem sérült.Tesómat elküldtem a közértbe hogy hozzon üditőt és kaját.Az anyujáék nem maradtak túl sokáig de én megvártam míg elalszik.Elötte még beszéltünk kicsit...milyen érzelmeket tud még kiváltani belőlem...
Hazafelé bementem Mártiékhoz és elmeséltem mi történt,hát ott is volt ám döbbenet.Most meg aludni kéne de nem nagyon megy.

Remek kis nap...

Tegnap éjjel megsütöttem 2 tepsi sütit és reggel jöttek értünk Maciék.Az idő remek volt,a társaság parádés mint mindig.Q nekiállt tüzet csiholni és kaját gyártani,mi csajok meg csak élveztük a napsütést.Muki eljátszott Mátéval és Regivel is tollasozott.A srácok megint sokat durrogtattak,a legújabb a lufira lövöldözés volt.Amikor pont kész lett a kaja eleredt az eső és mire befejeztük kisütött a nap...
Hazafelé bementünk a szokásos cukiba fagyizni és huss haza.

Átmentünk apuékhoz és jól bealudtam a teraszon,az esőre keltem.Most meg el kéne kezdeni készülődni mert este E-Klub...

Elengedni valakit,nem azt jelenti,hogy megszűnik a fájdalmad.Amíg szereted fájni is fog a hiánya.Ez nem baj.Attól még elengedheted.Sírva búcsúzunk egymástól,s ha igazi a szeretet,ez egy jó sírás.Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk:fáj.Ha már nem fáj:nem is szeretjük.Az elengedés nem azt jelenti,hogy az ember szíve kihűl.Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre.Nem közönyt jelent.Az elengedés azt jelenti hogy hagyom szabadon repülni, szállni a maga útján,abban a bizonyos reményben,hogy visszatalál majd hozzám.De amíg nincs itt mindig hiányzik...és fáj.(Müller Péter)

Meglepi...

Ma megleptem magamat egy Paulo Coelho könyvel.

Nagyon jó kis dolgok vannak benne.Itthon csináltam Tesómnak kaját és bevittem Neki.Beszélgettünk és elmeséltem hogy mit mondott Gino szombaton.Kicsit ledöbbent .Petivel találkoztunk a Savoyába és shoppingoltunk.Beköszöntem Gabikának a DM-be.Lementünk a lőtérre mert Peti kíváncsi volt,de lőni nem akart...na de én igen.Mire végeztünk jó nagy vihar volt...remek.

Éjjel

Jött egy telefon Petitől hogy jön fel és hogy találkozzunk.Átmentünk apuékhoz,összeraktam a kerti bútort,kajáltunk és jöttünk haza.Elég fáradt voltam de találkoztam Petivel és beültünk a Mc-be.Dumáltunk sokat de sokszor már felagyal a sok hülyeségével és a negatív hozzáállásával.

Verseny

Az idei Ob is nagyon jó volt.Reggel kicsit késve de megérkezett Gibson és már téptünk is a lőtérre ami Dabason volt.Elképesztően szép kis lőtér...vagyis nagy,mert alapterületre óriási.Kávézás és rég nem látott arcokkal puszilkodás.Macival és Andrissal voltam az 1. pályán.Az idő változékony volt de szerencsére nem esett és a tavalyi hőséget is megúsztuk.Szerencsére elég pörgősen ment minden és semmi probléma nem akadt.Sokat nevettünk és sikerült beszélgetni is a holt időszakokban.

A kaja finom volt és délután még melegszendvicsit is nyomattunk.Gabiék meg hoztak finom rétest.A tombola idén jobban sikerült mert nyertem ám.Taktikai táskát,pólót,ajándékcsomagot,és Motorola telefont is.
Az eredményhirdetésen volt jó pár meglepetés...de innen is gratulálok mindenkinek.Összefoglalava megint egy parádés versenyen vagyunk túl és remélem jövőre legalább ilyen jó lesz.

"Olyan nagyképűen magabiztosan szoktunk ítélni! Megvan a véleményünk: ez ilyen, az olyan.

Pedig dehogy tudjuk, milyen a másik ember! Egy másik életből csak a felszínt látjuk, a jéghegy csúcsát. De hogy mi is történt egy másik ember életében a születésétől kezdve mostanáig, hogy mitől lett ilyenné, milyen terheket hordoz, mennyi érték és szépség van benne, csak talán nem volt aki előcsalogassa, észrevegye - sokszor alig-alig sejtjük!"

Csak egy telefon...

Miután hazaértem a nyelvvizsgáról elkezdtem filmet nézni és bealudtam elég hamar.
Egy telefonhívásra ébredtem...magánszám...na de mégis felvettem.Nagy döbbenet volt mikor Gino köszönt vissza.Elkezdte a mondókáját,de csak süket duma volt és megjátszás.Tiszta vicces volt,a csaj majdnem kivette a telefont a kezéből.Ebből a beszélgetésből is kiderült hogy mekkora fals ember és hogy nem lehet rá számítani. Tesóm bízott benne,de Őt is csak hülyítette.A mi kettőnk ügyére meg azt mondta 1 héten belül megoldja...na qrva kíváncsi vagyok.

Az élet

Az élet túl rövid ahhoz, hogy egyszer csak felébredj és megbánd. Szeresd azokat, akik jók hozzád. Felejtsd el azokat, akik nem. Hidd, hogy minden valamilyen okból történik. Amikor új esély adódik két kézzel kapj érte. Ha ez gyökeresen megváltoztatja az életed ne ellenkezz. Soha senki nem mondta, hogy könnyű az élet, csak azt, hogy érdemes élni...

Paulo Coelho idézetek

"Minden embernek van egy vágya, ami csak az övé, és ez a vágy sokakat eltaszíthat tőle, de azt, aki fontos, közelebb hozza hozzá. Ez a vágy a lelkem mélyéből fakad, és olyan erős, hogy mindenkit megfertőz, aki a közelemben van."

Vacsi...

...Zsombinál.Nagyon aranyos kis lakása lett,olyan igazi legénylakás.Egy gyors welcome drink,barátunkal Johnnie-val és már ültünk is az asztalhoz vacsizni.Fincsi tonhalsali volt,ami tényleg remekül sikerült.Pezsgőbontás,eperpucolás és irány a nappali.Beszélgetés,zenélgetés,ivás,ivás,ivás,jaaa és ivás.A pezsgőt fél óra alatt kivégeztük és visszatértünk a whiskeyhez.

Bújásos youtubeozás és hasra puszik...és irány az ágy...olyan teste van hogy csuda,csak úgy lestem.És a nagy izmos testhez egy bújós,gyöngéd belső társul.Hajnal 5-kor nyűgös kelés,gyors öltözés és irány a gyár. Nyűgösen fáradtan ténfergősen telt a nap és most fekszem aludni.

Paulo Coelho idézetek

"Döntésedet teljes lelkeddel el kell fogadnod. Egy kettéhasadt birodalom nem képes megvédeni magát a támadásoktól."

Nők

Nincs az az ember aki képes volna hazudni,vagy eltitkolni az érzéseit,úgy hogy közben a másik szemébe néz. És nincs az a nő aki ne tudna olvasni egy szerelmes férfi szemében.Még akkor is ha ez a szerelem lehetetlennek tűnik,és a legrosszabb helyen,a legrosszabb időben tör a felszínre.

Szerelem

A szerelem olyan, mint a kábítószer. Először eufóriába esel, és teljesen átadod magad az érzésnek. Aztán másnap többet akarsz. Még nem váltál függővé, de annyira jólesett az az érzés, hogy azt hiszed, ura tudsz maradni a helyzetnek. Ha két percre eszedbe jut a szeretett lény, hát három órára elfelejted. De aztán szép lassan rászoksz, és teljesen függővé válsz. Ekkor már három óráig gondolsz Rá, és csak két percre tudod elfelejteni. Ha nincs a közeledben, ugyanolyan rosszul érzed magad, mint a drogos, aki nem kapta meg az adagját. És ahogy a drogos képes lopni és megalázni magát, hogy megkapja, amire szüksége van, Te is bármit hajlandó volnál megtenni a szerelmedért.

Volt egyszer egy majális....

Szombat reggel,irány Mártihoz,és bepakolni a Navarrába.Amikor 4 nő kezd pakolni egy kocsiba az szerintem sose jelent jót.Vicces volt az egyszer biztos.Kint sátrat szerencsére nem kellett állítanunk és a padokkal se kellet bajlódni mert kaptunk mindent.Egész nap tűzött a nap,így elég szép színem lett estére.Kicsit bepandásodtunk a napszemüveg miatt.Délután megérkezett Lg és nem sokkal késöbb Peti is.Jó volt a hangulat,sokat nevettünk és Budafok "krémje" is tiszteletét tette...sok ismerős arc,sok puszi...Este elmentünk még beszélgetni kicsit a parkba Petivel és tíz körül értem haza,hulla fáradtan,megégve.
Vasárnap nyúzott felkelés,kávé és indulás.Elég zord volt az idő tegnaphoz képest.Késve indulás,vágtatás az autópályán és esőben megérkezés.Sátorállítás,megfagyás,álmosság...Vodka hogy magunkhoz térjünk kicsit. Mellettünk voltak a paintballos srácok akikkel össze spanoltunk.Délbe kisütött a nap és elkezdett szállingózni a gyereksereg,így én átváltoztam kenguruvá!!!!!
Még pár vodka az életben maradás miatt és hogy elviseljem Márti vérszívását.Hulla fáradtan hazaérkezés,egy utolsó törkölypálinka(Viki remélem figyelsz) Mártinál.Itthon gyors fürdés,készülődés,koncentrálás hogy ne aludjak el és indulás Petivel találkozni.WestEndbe kajálás sok beszélgetés és búcsúzás egy időre.
Ez a hétvége nagyon leszívta az energiáimat,de ugyanakkor nagyon jó volt,élveztem.

Álmok

Görcsösen erőlködünk, hogy valóra váltsuk az álmainkat: mindazt, amiről azt gondoljuk, hogy jobbá teszi az életünket. Hajszoljuk a pénzt, a népszerűséget, a hírnevet, közben elveszítünk mindent, ami igazán fontos: az egyszerű dolgokat, a társaságot, a családot, a szeretetet. Mindazt, amit valószínűleg már megszereztünk.

Paulo Coelho idézetek

"A szeretet nem szokás, elkötelezettség vagy hála. A szeretet van. Nincs definíciója. Szeress, és ne kérdezz sokat. Csak szeress."

Felejtés

Amikor a hosszú álmatlanságból eredő kimerültség lerombolta az önvédelemre emelt falakat... amikor elfelejtem, hogy a múlt kicsúszik a kezem közül... amikor eszembe jut, hogy az agyam szita, és egy napon nem fogom tudni visszaidézni pontosan a szeme színét, bőrének hűvös érintését, vagy hajának pontos árnyalatát... amikor nem engedhetem meg magamnak, hogy gondoljak rájuk, de elfelejtenem nem szabad őket..

Ki is kell?

Valahogy mindig az kell, aki eldobhat. Akivel bizonytalan lehet minden. Az életem. A fájdalmam. Aki nem jön sokszor, s így megunni sem tudom. Aki nem ad sokat, s ezért mindig többre vágyom. Így szenvedek.A biztos valahogy elutasít magától. Biztossága nem érdekel. Mert elfojtana. Megváltoztatna. És még azt is tudom takarni, hogy mennyire félek. Mert a biztos is lehet majd bizonytalan. És azt nem tudom kiszámítani. Bekövetkeztekor pedig még jobban fájna.Azt akarom, hogy egy bizonytalan váljon biztossá. Néha képtelenség megmagyarázni engem.Van, hogy nem tudok hinni. Mint most.És létezik olyan pillanat, amikor elhiszem, változhatnak érzések irántam. Szeret. Csak nem tudja még.Akkor kéne felpofozni magam, és üvölteni, hogy ne álmodozz! Eldobhat. Meg is fogja tenni. Ne hidd, hogy biztossá válik! Ne hidd, hogy érezhet irántad olyat, amire vágysz, mert te érzed!

Skype

Pepével elég sokat beszélünk skypon és egyre jobban megismerjük egymást.A hétvégén jön fel Pestre versenyre és találkozunk.Úgy volt hogy én is megyek vele de Márti nemrég hívott hogy menni kéne vele majálisozni a Camponához.Na nem baj majd utána találkozunk.Meg igazából már holnap délután is "randizunk".

Egyetlen dolog szünteti meg a másik hiányának a fantom-fájdalmát: ha nem szeretjük tovább, ha elfelejtjük. Amikor azt mondjuk, hogy az "idő gyógyít", erre gondolunk. A felejtésre. Ez azonban - ha valóban szeretünk - nem lehetséges!

Ha valaki elment,ne hívd vissza többé.A megsárgult emlék nem lesz többé tiszta.Ha valaki elment,és el tudott menni,nehezen akarva,de el kell feledni...

Kicsi a világ...

Ma gondoltam egy merészet és megint felregisztráltam Boxra.Nem kellet sok hogy kapjam a statikat...olyan vicces volt.Volt egy srác akivel elkezdtünk dumálni és msn-ezni,tök sok mindenről beszélgettünk és amikor mondta hogy keressek rá wiwen leesett az állam.Kiderült hogy Ő az aki kereszttesóm esküvőjén ott volt 10-15 éve...volt ám nagy döbbenet.Egész sokáig dumáltunk,de hát ugye holnap meg meló...aludni kéne

Paulo Coelho idézetek

...nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.

Hazudnék...

Hazudnék ha azt mondanám már nem fáj...de igen fáj méghozzá nagyon.Hiába tudom,hogy jobb ez így,hogy viszonylag hamar kiderült,hogy milyen ember is valójában,a lelkem még sebes.Sok idő kell hogy teljesen rendbe jöjjön,hisz amilyen rövid ideig tartott olyan intenzív volt.
Hazudnék ha azt mondanám,hogy legyenek boldogok...hisz azt kívánom okozzanak egymásnak ugyanakkora fájdalmat,mint amit Ő okozott nekem.A mai napig azon jár az agyam hogy mit és hol ronthattam el,vagy én rontottam-e el egyáltalán.
Hazudnék ha azt mondanám már nem hiányzik...hisz minden pillanatban hiányzik és minden pillanatban belehalok kicsit hogy nincs itt.
Hazudnék...de minek.Saját magamat csapnám csak be és még rosszabb lenne,amikor jön a felismerés hogy megint csak egy álmot éltem és ideje felébredni.
FÁJ-HIÁNYZIK-"GYŰLÖLÖM"

A létezés...

...Ha csalódtál, mindig tedd fel magadnak a kérdést: kiben, miben csalódtál? És miért? Csalódtál egy emberben? Nem lehet, hogy csak nem ismerted? Nem lehet, hogy csak a saját vágyaidat vetítetted ki rá, te halmoztad el olyan tulajdonságokkal, amivel soha nem is rendelkezett? A jelenben éltél vele, észrevetted, hogy már nem ugyanaz az ember, aki tegnap volt?
Csak figyeld meg most azokat az embereket, akiket régóta ismersz. Milyennek látod? Még mindig olyannak, amilyennek megismerted?

Pedig ő már nem ugyanaz, s te sem vagy ugyanaz. Változunk a világgal együtt, de mintha nem vennénk tudomásul ezt a változást. Ha most valóban megfigyeled a szeretteidet, a barátaidat, a családodat, ha valóban a másik arcát látod, a másik mozdulatait látod, észre kell venned, hogy csukott szemmel jártál mellette, körülötte. Még önmagad sem ismered, hogyan is ismerhetnéd a másikat? Ha magad sem tudod, mi is lenne neked jó, hogyan is várhatsz el bármit is? S honnan is tudnád, mi jó a másiknak, ha magadat sem ismered, s fogalmad sincs arról, hogy mindaz, amit a másiknak adni tudsz, öröm-e, boldogság-e a számára?

Szétcsúszott kapcsolatokban élünk, s ha vége van, megsértődünk. Ha ezt ki merjük mondani: elválnak útjaink, s ilyenkor valakiben mindig tüske marad. És elhangzik a felkiáltás: Csalódtam! Na de kiben? A másikban?

Nem, nem a másikban csalódtál: saját magadban. Mert rávetítetted a vágyaidat, rávetíttetted az általad megálmodott tulajdonságokat. S olyan ez, mint mikor egy sötét szobából a fényre lépsz: minden világossá válik. Azt hitted itt van, azt hitted ő az, s kiderült, hogy mégsem.
Saját magadban csalódsz, s ez nagyon fájdalmas tud lenni. Hiszen hiszékeny is te voltál. Hittél hamis mozdulatoknak, hamis mosolyoknak, hamis ölelésnek. Míg nem a valóságot látod, míg nem a jelen pillanatban vagy, míg nem azt látod, aki most és ott áll előtted bizony, bizony sok-sok csalódásban lesz részed. Az álmok jók. Az álmodozások is jók. A vágyakozás is. De sose uralkodjon el rajtad annyira, hogy ettől már nem látod a valóságot. Mindent itt rontunk el: nagyon vágyakozunk valamire, valakire. S mindenkire, minden élethelyzetre kivetítjük ezt a vágyakozást, mindenkiben és minden helyzetben ennek megvalósulását látjuk. Minden vágyakozás valósággá válik, ha kitartóan vágyakozunk rá, de csak akkor, ha már megértünk rá. S az érés folyamata az is, hogy megtanulj a jelenben élni, ne a jövődet színezd a jelen helyett. S ne múlton búslakodj.

Azok a helyzetek, azok az emberek, akikkel kiteljesedhetsz, azok a helyzetek, amiben jól érzed magad, mindig ott vannak körülötted. A létezés nagyon okos és nagyon szeret Téged! Tudja, mi a jó Neked...

...

Hazugság volt minden....

?

Olyan sok kérdés kavarog a fejemben.Este összefutottunk Frenkivel és a Doblóba dumáltunk tök sokat,amíg tesómék a rámpán bandáztak.Elmesélte hogy a főnöküknek megint kattanása van és most Gino egy raktárba melózik(utólag kiderült hogy onnan 20m-e).Frenki elmondta hogy Ő mint kívülálló hogy látta Gino "ügyeit" és elég sok kérdés merült fel bennem.Aztán megérkezett Gino is a Transittal és elkezdtek Tesómékkal dumálni.Mikor indult volna kiszálltam a kocsiból és megkérdeztem hogy már nem is köszön nekem?Kérdezte mi ez a nagy boldogság Frenkivel?Mondom mi van?? Hát hogy olyan jól elvagyunk és tegnap is a Mekiben... Néztem mint a hülye,és mondtam hogy nagyon benéztél valamit mert tegnap én otthon szusziztam...Beszélgettünk elég szarul néz ki,de túlságosan nem merültünk belemert ment aludni én meg vittem vissza a motort Lg-nek. De majd átbeszéljük a dolgokat.Az Ő szavaiból is kettősséget vettem ki,és megint volt egy félmondata."Hoztam egy döntést...kényszerből"Össze vagyok kavarodva de majd meglátjuk mit hoz a jövő.
Visszavittem a motort és Frenki eljött értem,elmentünk tankolni majd vissza Tesómért.Sokat beszélgettünk még a kocsiba.Itthon csináltam Nekik kaját,kicsit neteztünk aztán Frenki ment haza,Tesóm eldőlt aludni én meg itt pötyörészek éppen.

Paulo Coelho idézetek

“Az vagyok, aki bárki más is lehet, ha hallgat a szívére. Olyan ember vagyok, aki leborul az élet titokzatossága előtt, aki nyitott a csodákra, aki derűsen és lelkesen viszonyul mindenhez, amit csinál.”

Egy újabb...

...álom Vele.Úgy néz ki ez kezd állandósulni.Most Tesóméknál voltunk valami buli után és szeretkeztünk. Legalább az álmaimban együtt vagyunk.

Paulo Coelho idézetek

" A Fény Harcosai vagyunk. A bennünk lakó szeretet és akarat erejével meg tudjuk változtatni a sorsunkat, és sok más ember sorsát." (A valkűrök)

Álom

Most keltem nemrég és Vele álmodtam...
Az üzletnél voltam és "lestem" hogy mit csinál.Volt ott valami üres üzlet féle ahonnan pont oda láttam. Sétálgatott le-föl ahogy szokott és egy kutya is kóborolt Vele,és egyszer csak megállt az ajtóban,nem látott még be és a kutyát kérdezte hogy bejöjjenek-e. Bejött,mosolygott és annyit kérdezett hogy mit keresek ott.Annyit mondtam hogy Rád várok,kinyújtottam a kezemet felé,megfogta,odahúztam és megcsókoltam és Ő visszacsókolt. Szorosan öleltük egymást és csókoltuk míg fel nem keltem...
Nem nagyon hiszek az álmokban,de ez most olyan jó volt...

2 Hónap...

Ma lettünk volna 2 hónaposak.Rövid időnek tűnik ez,de nagyon tartalmas volt és intenzív.Az első pillanattól kezdve együtt voltunk,ha tehettük és időnk engedte és élveztük nagyon.Az elején a Tesóm hülyeségeikor is Ő volt mellettem és "fogta a kezem",támogatott,vigyázott.És ez most nincs...és minden pillanatban belehalok picit. Rég volt már hogy egy pasi ilyen érzelmeket váltott ki belőlem,ráadásul ilyen rövid idő alatt.
Ma is sokszor ott motoszkált az agyamba a felhívhatnék,de nem tettem.

Paulo Coelho idézetek

"Amikor két lélek,mely kitudja,mióta kereste egymást a sokaságban,végül egymásra talál,amikor a szerelmesek ráébrednek,hogy egymáshoz tartoznak,rokonszenveznek és egyeznek egymással,egyszóval egyformák-nos,akkor olyan örök egység kovácsolódik közöttük,állandó és tiszta,...akárcsak ők maguk,mely itt a földön veszi kezdetét,de örökkön-örökké tart a mennyekben is..."

Paulo Coelho

"Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot. Találd meg azt, akitől a szíved mosolyogni fog!"

Fájdalom...

Most beszéltem Mukival a történtekről.Elmeséltem neki miért döntött így Gino és hogy hogyan lesz tovább. Hát mit ne mondjak,életem egyik legnehezebb beszélgetése volt ez,hisz a lelke mélyén tudta,érezte hogy baj van ,mert hát okos gyerek Ő,és észrevette hogy nincs itt esténként,és reggel mikor indul a suliba...hányszor ébresztgette,hogy Ginooooo hoztam Neked meleg tejet/fánkot stb...
Sírt,mit sírt inkább zokogott hogy az ember akit oly rövid ideje ismer,mégis Istenként tekint rá,nincs többé velünk.Szerették/ik egymást,még akkor is ha egyszer Muki hibázott és csalódást okozott Neki,de leültek és megbeszélték ezt is,mint oly sok más (pasis) dolgot.Tanítgatta,terelgette a gyerek meg itta minden szavát.
A végén együtt zokogtunk és csak öleltük egymást.Most mindkettőnknek nagyon fáj...

Paulo Coelho idézetek

"De mi értelme van egy férfi miatt szenvedni? Semmi. És a poklok kínját járjuk, ahol nincs nemesség és nagyság - csak gyötrelem."

:-((

Olyan üresség van bennem,és olyan nagyon szeretem...talán Ő is,és ezért döntött így,csak ezt nagyon nehéz megemészteni.Viszont úgy látom kellett ez a beszélgetés,mert legalább az éjjelt nem sírtam végig,mondjuk aludni se aludtam...most meg meló.Fel kellett tennem a kérdéseimet és meghallgatni a kőkemény válaszokat,amik nagyon fájtak...fájnak,mert tudom,hogy szeret és így a legnehezebb elfogadni.Mert ha az lenne hogy elbasztam valamit és nem volt jó és azért,de nem,minden jó és szép volt.

Paulo Coelho idézetek

"Úgy élj ahogy gondolkodsz, mert előbb-utóbb úgy fogsz gondolkodni, ahogy élsz."

Az álmom végetért...

Na akkor tényleg ez itt a vége...annyira rossz ezt elfogadni.Azt mondta ebbe az életvitelbe amit Ő most él,nem fér bele,hogy együtt legyünk,mert nem akarja hogy nekem rossz legyen.Elismerte azokat a dolgokt amiket mondtam Neki,a félmondatok,az ölelések,a gesztusok,a tervek,mind igaz volt de nem akar önző lenni.Hiába mondtam hogy együtt minden könnyebb és túl leszünk a bajokon,de nem hagyja magát meggyőzni.Nehéz volt meghoznia ezt a döntést,de így döntött...
Azt mondta bármi van hívjam fel és jön.Minden pillanatban hívnám,hisz akarom hogy itt legyen mellettem,velem. Akarom hogy sikerüljön lezárnia az ügyeit minél hamarabb,és visszataláljon hozzám.
Fáj...nagyon fáj!! Talán idővel jobb lesz...de ilyenkor meg ez az idézet jut eszembe:

"Azt mondják, az idő minden sebet begyógyít. Szerintem ez nem így van.
Az agy idővel - hogy megóvja magát - szövetekkel veszi körül a sebet.
Így csökken a fájdalom, de a seb megmarad."

Paulo Coelho idézetek

"Ha valamit el akarsz érni, először is legyen tisztában vele, mit is akar pontosan, tartsa nyitva a szemét, és koncentráljon erősen. Senki nem éri el a célját, ha csukva van a szeme."( Az ördög és Prym kisasszony)

Kérdések...

A hétvége semmi másról nem szól/t,csak az agyalásról.Dodival és Vikivel is igen sokat beszéltünk és nem klappol valami a sztoriban.Valaminek történnie kellett az éjjel.
Túlságosan hirtelen jött ez az egész,egyik napról a másikra.És a gesztusok,a fél mondatok,az ölelések, a csókok, az összenézések,a tervek...a nagy tervek.
Dodinak elég volt múltkor az a kevéske idő amit ott töltöttünk hogy lássa,hogy milyen.Ő is azt mondja hogy nem ez az igazi oka,hogy nem szeret eléggé mert nem ezt látta Ő sem.Viki ugyan ezen az állásponton van,és minnél többet gondolkodom a dolgokon én is ezt látom igaznak.A félmondatok:
"Mondtam már hogy jó veled?"
"Gyere,búj ide hozzám,vagy csak érj hozzám,mindegy,csak érezzem hogy itt vagy mellettem..."
"Az nem kérdés,hogy mi már együtt maradunk"
Ez az utolsó akkor hangzott el mikor Kecskemétről jöttünk haza és nagy dolgokról beszélgettünk.
És a mindent eláruló ölelések és csókok.Amikor csak azt kéri hogy öleljem meg és "követeli" a csókokat.
Egy szónak is száz a vége,történt valami...valami nagyon rossz,amitől félt mert a kapuban történt beszélgetésnél mikor megkérdeztem hogy miért csinálja ezt velem,szóba hozta Lackót és a Darót,és hogy emlékezzek hogy Ő miért lépett le egy szó nélkül...azért hogy ne legyen bajunk Mukival.
Még most is bennem van a felhívhatnék,de Németországba van...és nem is igazán tudom mit is tudnék Neki mondani(könnyek nélkül).
Azt hiszem most már ki tudom mondani:
SZERETEM...de még hogy

Paulo Coelho idézetek 

"Vannak olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked valaki, hogy szeretnéd kiszakí­tani az álmaidból a valóságba, hogy megölelhesd." ♥ ♥ ♥

Péntek

Talán kicsit könnyebb volt így elviselni ezt a napot hogy ennyi dolog volt.Apu jött értem és mentünk a Tesómhoz.Beültem a kocsiba megkérdezte csak úgy általánosan hogy miujság én meg mondtam hogy semmi. Napszemüveg a fejemen (holott a nap fikarcnyit sem sütött) megyünk párszáz métert és a rádióban megszólal egy Edda szám.A könnyeim folynak,csak úgy szépen halkan.Apám megkérdezi mivan,a válsz megint a semmi. Akkor nem sírnál...mondjad.NEM!És az utat végig pityergem.Megérkezünk Tesómhoz épp kinn cigizett,rámnéz és azt kérdezi mi baj?Mondom SEMMI!!Hagyjatok már.Apámra néz tőle is megkérdezi de hát ugye neki se mondtam semmit. Az orvos megint ugyan azokat mondta el amiket már hallottam meg hát nem is nagyon érdekelt.Végre befejezte és indulhattunk.A hazafeleutat megint végig sírtam és egy újabb Edda szám...Apunál enni kellet csirkemellet de igazából nem kellett csak nem akartam balhét,és kaja közben (ezt már tényleg nem hittem el)mégegy Edda szám.Ilyen tényleg nincs az utóbbi evekben nem hallottam összesen ennyi Eddát a rádióban...Megdumáltuk hogy majd reggel viszem át Mukit.
Most meg nem igazán tudok magammal mit kezdeni,olyan nagyon rossz.Minden pillanatban felhívnám...de nem.

VÉGE!!!???

A beszélgetés igen egyoldalúra sikeredett mert én megszólalni se bírtam a döbbenettől.Pont mentem ki a közértbe az újabb üveg pezsgőért mikor megérkezett.Megkérdeztem átjön-e Vikiékhez kicsit de nem.
Itthon,na mondom hallgatlak és akkor megkérdezi hogy én miért is kiabáltam vele(a telefonba),mert Ő nem kiabált velem soha.Mondom még Te kérsz számon engem,pedig megint nem lehetett elérni egész nap.Mondta hogy nem kér számon csak miért kiabáltam.Mert mondom biztos olyan nagyon nyugodt voltam. Leültünk az ágyra (végig nagyon nyugodt és kimért volt) és elkezdte mondani.Egész nap kattogott dolgokon,a Fehérvári estéjén,Németországon,a bizniszen...és a kapcsolatunkon.Na itt tudtam hogy tré van.Azt mondta hogy(próbálok pontosan idézni):"Elég volt,mert nem tudlak annyira szeretni,mint amennyire te szeretsz engem" Na itt volt a full döbbenet.Megszólalni nem bírtam.És akkor elkezdte mondani hogy nálam keresve se talál jobbat,mert mindent megkap tőlem minden szinten és a két kezét kéne összetennie,de zavarja hogy Ő nem tud eleget adni nekem. Asszem itt mentem ki a konyhába 2 Xanaxért.Elmondta hogy szeretné ha békében válnánk el és hogyha bármi van hívjam nyugodtan.Közben Viki írt sms-t hogy mi van már,és mivel Gino elkezdte összerámolni a cuccaiét és én rohadtul nem bírtam nézni átmentem és nagyvonalakban elmeséltem a történteket.Vikinél is full döbbenet én meg sírtam mint egy kisgyerek.Visszajöttem és láttam hogy a kedvenc pólóját(ami tulajdon képp az enyém) nem pakolta el és én összehajtogattam és a csomagja tetejére tettem.Ő kinn cigizett én benn írtam az sms-t Dodinak, hogy a hétvége lefújva.Bevettem még 2 bogyót és már csöngött is a telefon.Kimentem az utcára beszélgetni Ő se tudja hova rakni a dolgot.Aztán a Doblóval megérkezett Frenki én meg a kutyát hajkurásztam az utcán és azt veszem észre hogy indulnak és beszóltam az ablakon hogy képes lennél köszönés nélkül elmenni.Dodinak mondtam majd visszahívom.A kutyát beraktam a kertbe és a kapu elött áltunk.
-Képes lettél volna köszönés nélkül elmenni?
-Ne haragudj azt se tudtam hol vagy.
Nem nagyon tudtam megszólalni mert elöte már jól kisírtam magamat és akkor is a könnyeimet nyeltem. Erre megszólal hogy:
-Kapok még egy csókot?
-Jó lesz az nekem?(már nem igazán tudtam olyan gyorsan pislogni hogy ne sírjak)
-Ha már csókot nem kapok egy ölelést azért adsz?
Átöleltük egymást,nagyon erősen,a könnyeim a nyakán folytak végig,annyit kérdeztem hogy
-Miért csinálod ezt velem?
-Hogy neked jó legyen.
Egy csók, egy újabb ölelés talán még erősebben mint valaha.És akkor rámnéz és a következőt mondja: "Ne sírj,jön jobb" és akkor annyit tudtam mondani hogy NEM nekem nem kell.És beült az autóba és elment.Én meg olyan fájdalmat éreztem hogy azt hittem belehalok.Nem tudtam itthon megmaradni és elindultam...hogy hova azt nem tudtam csak el,és a Dunaparton töltöttem az éjjelt.Kellett az erő vagy inkább az ész...

Paulo Coelho idézetek

"A bölcs éppen azért bölcs, mert szeret. A bolond pedig azért bolond, mert azt hiszi, hogy megértheti a szerelem lényegét."

Viharos csütörtök

Miután tegnap éjjel hazajött,lefürdött,(nem is evett!!!) és ment is tovább Fehérvárra mert van egy kis gond. Értetlenül álltam a dolgok elött.Miután elment nem telt bele 2 perc és hívott:"Ne aggódj minden rendben lesz" Megbeszéltük hogy amikor már Csalóéknál vannak majd hív,de ez valószínű csak reggel lesz. Na én egész nap hivogattam de nem vette fel.Tesómnak csináltam pizzát és bevittük neki Mukival.Dumáltunk és direkt kicsit korábban indultunk el hogy még be tudjak nézni az üzlethez hátha benn van.Hát nem volt viszont Frenkivel dumáltunk pár szót.Aztán sietni kellett hogy odaérjünk a Jászaira ahol Vikivel taliztunk.Megnéztük a táncstúdiót de egyenlőre nem találtunk olyat ami időben megfelelő lenne.Elmeséltem a történteket,hát Viki se nagyon tud hozzászólni.Hazaértünk,lepakoltunk épp dumálunk mikor csöng a telefonom,Gino az. Kérdezte miért kerestem az üzletbe,én meg kérdeztem miért nem veszi fel a telefonját egész nap,holott ezt az egyet kértem tőle.Mondta nyolc-fél kilenc körül jön és beszélünk.Mindezt olyan halálos nyugalommal hogy az már ijesztő volt.Hát most várom az estét és Vikivel addig iszunk egy kis pezsgőt.

Paulo Coelho idézetek

"Most azonban csak romokat láttam. Romokat, amelyeket gyerekkorunkban várakká varázsolt a képzeletünk, romok, amelyek közt annyit játszottunk, s ahol annyiszor kerestem az én kis hercegemet." ( A Piedra folyó partján ültem és sírtam)

Paulo Coelho idézetek

"Ősidőktől tudja az ember, hogy amint félelem nélkül néz szembe a fájdalommal, szabad lesz." ( Tizenegy perc)

...

Ez a húsvét nem a kedvencek között marad meg az emlékeimben....Gino megint reggel tért haza és hulla fáradt volt.Csalóval elmentek az anyukája sírjához csak a telefonját nem vitte magával megint.Kajázott dumáltunk és akkor felhívtam aput hogy miujság és mondta hogy már hazajöttek és menjek a gyerekért.Gino nem jött...aludt mire visszaértünk az én agyam meg a plafonon volt.Vikivel lebeszéltem hogy átmegyek hidromasszázsolni. Elötte még megnéztünk egy filmet,dumáltunk és megfájdult a feje,ezért mondta hogy csak késöbb jön át.Az a kád valami freneteikus...olyan nagyon kellett ez már nekem,teljesen ellazultam és kikapcsoltam és persze agyaltam. Utána kicsit még dumáltunk és húztam haza.Gino felébred és teljes természetességgel megkérdezi,hogy na akkor megyünk Vikiékhez??? Mondom menjünk.Kaja pia és X-Box és megint jó hangulat.Itthon hullaság és alvás.

Paulo Coelho idézetek

"Hisz a csodákban, és mert hisz bennük, meg is történnek. Biztos benne, hogy a gondolkodása megváltoztathatja az életét, és mert biztos benne, meg is változik az élete. Bízik benne, hogy rátalál a szerelem, és mert bízik benne, rá is talál... Olykor kiábrándul, olykor ...megsérül... De a harcos tudja, hogy megéri hinni, és minden vereségre két győzelem jut. Ezt mindenki tudja, aki hisz."

Kellemes Ünnepeket

Paulo Coelho idézetek

“A sors akkor állít minket nagy döntések elé, amikor a legkevésbé sem számítunk rá. Ilyenkor derül ki, elég bátrak vagyunk-e, hogy megváltoztassuk az életünket. Ilyenkor nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna, és nem hivatkozhatunk arra, hogy még nem vagyunk felkészülve a döntésre. A próba nem vár. Az élet nem néz hátra.”

Rettenetes hét...

Egész héten nem írtam...de ennek is megvan az oka.Rettentő volt...nagyon.Állandó meló-meló-meló és Ginot se láttam valami sűrűn.Röviden:hétfőn este tíz körül érkezett,kedden hajnal egykor,szerdán este tizenegykor megjött,lefürdött és ment is tovább Tysonékkal találkozni és reggel fél hétkor esett haza,csütörtökön (két óra alvás után) éjfélkor.A péntek se volt egyszerűbb.Reggel bementem de mivel Milán is benn volt én meg elég ramatyul voltam haza is jöttem,befeküdtem mellé(volt nagy örömködés)és bealudtam,Frenki ébresztett minket. Úgy volt hogy délután öt körül jön,pihen kicsit és este mennek Németországba.Na a főnöke megint alkotott és sikerült fél nyolckor megérkeznie.Nagyon-nagyon ideges volt,még Csaló se bírta megnyugtatni a telefonba. Kajált (egész nap főztem,husilevest és sültcsirkét zöldségágyon) lefürdött és már indult is.Csináltam neki egy rakás szendvicset az útra és egy kis nasit is.Nemrég beszéltünk még kinn vannak és szedik össze a cuccokat. Nagyon fáradt és elege van.
De az vigasztal legalább hogy az elkövetkező két napot csak pihenéssel,kettesben fogjuk tölteni.

Paulo Coelho idézetek

"A legfontosabb szavak minden nyelvben rövidek. Például az ´igen´. Vagy a ´szeret´. Vagy az ´Isten´. Ezeket a szavakat könnyű kimondani, mégis óriási üres tereket képesek megtölteni."

Görzenál

Ha tegnap nem is de ma eljutottunk a Görzenálba és állati jó volt.Muki is nagyon élvezte pedig reggel még nem is tudott korizni.Gino elment melózni és addig az udvaron gyakorolgatott és mikor Gino megérkezett és meglátta a korit a lábán "bekattant" és mondta irány a Görzenál.Gino megint tanítgatta a gyereket és olyan jó volt nézni őket.

A végén pedig volt trambulinozás...

Most elment a főnökével és utána jöhet a szalonnasütés.

Paulo Coelho idézetek

 

"Döntésedet teljes lelkeddel el kell fogadnod. Egy kettéhasadt birodalom nem képes megvédeni magát a támadásoktól.´ (A Piedra folyó partján ültem és sírtam)

Kecskemét

A mai napot megint nem így terveztük,de úgy látom nekünk már nem igen kéne tervezgetni.Ugye úgy volt hogy reggel mindketten dolgozunk és akkor délután majd megyünk Görzenálba gurulni.Három körül megjött,mondta hogy Frenki elvitte a kocsit,és mikor visszahozza mehetünk is,addig meg szuszizunk.Eddíg minden rendben is volt Frenki visszahozta a kocsit és elkezdtünk készülődni és ekkor megszólal a telefonja és a kedvenc főnöke volt az. Meló van, le kell vinni vidékre egy TV-t.Naremek.És ekkor mondta hogy kecskemétre kell menni....óóóóó. Kicsi szivem megdobbant,de nem kérdeztem meg hogy mehetek-e vele.Pakolgat,szedi össze a cuccait és akkor egyszer csak rámnéz és megkérdezi hogy elmegyek-e Vele.Hát persze,hogy igen...
Frenkit hazavittük és irány a címért,aztán a TV-ért és utána huss Kecskemétre.Felhívtam Dodit hogy otthon lesz-e,és Ő is megörült hirtelen látogatásunknak.Elvittük a címre a cuccot aztán irány Dodi.Olyan jó volt látni!! Főzött nekünk kávét és express dumálás kezdődött az teraszon.Aztán irány haza,vagyis először elszámolni (sikerült elbliccelnem hogy be keljen mennem).Itthon laza dvd-zés és punnyadás.Azért elfáradtam még ha nem is attól amitől akartam.

Éjjel a Dunaparton

A tegnapi napom igazából semmi másból nem állt csak alvásból...na jó elmentem a Camponába kajálni. Este Gino mindenképpen menni akart valahova,leginkább gokartozni.Nekem igazából semmi kedvem nem volt hozzá de mivel 12 órát sikerült aludnom így fáradt nem voltam hát nem mondtam nemet.Frenki elvitte a kocsit és addig ment az agyalás hogy kit hívjunk még magunkal.Aztán az idő múlásával bepunnyadtunk és megbeszéltük hogy akkor kéne majd menni ha Csalóék is jönnek.De mindenképpen mehetnéke volt...Megjött Frenki és hazavitte én meg bealudtam...Kitalálta (a szokásosat) hogy dinnyét akar enni és menjünk le Tescoba.Megint duma Super C-vel és utána kocsikázás.A kisdunánál kötöttünk ki egy tök nyugis részen.Leültünk a mólóra és elkezdte enni a dinnyét és elkezdtünk beszélgetni.Megint nagyon sok mindent mesélt az életéről és a "harcairól" leginkább saját magával.Mesélt az anyukájáról és hogy milyen volt a kapcsolatuk és hogy most mennyire hiányzik Neki. Aztán szóba került a mi kapcsolatunk is.Megint nagyon őszinte volt és köszönöm Neki hogy ilyen nyíltan tud beszélni az érzéseiről.Szóval összefoglalva egy csodás este volt sok beszélgetéssel,a végére kockára fagyással,és a kocsiban Tesómról dumálással,fél kettőkor hazaéréssel,négykor keléssel.
Jaaa és Viki gratula a jogsidhoz....

"...de nincs a szavaknak, az érzelmeknek, vagy a zenének olyan keveréke, amely megközelítené az érzést, hogy ott vagy és élsz, a világnak abban a térbeli és idobeli sarkában... és csak egyszerűen, és megmagyarázatlanul, de jóóó..."

Paulo Coelho idézetek

-"Évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához"

Névnap

Remekül sikerült a tegnapi névnap.Hajnalban az ajándék a párnán,reggel ébresztés telefonon és kocsi lebeszélése Frenkivel.Nagyon idegesítette,hogy nem tudta hova megyünk este.
A meló nagyon kemény volt ez a Golden Day nagyon lefárasztott testileg-lelkileg.Utána felmenni apuékhoz a kajáért utána be Tesómhoz.Örült a kajának és dumáltunk a hétvégéről is.Hazafelé bementünk a Camponába a mozijegyekért és utána végre indulás haza.A lőtérnél megláttam Ricardoékat így leszáltunk és dumáltunk egy kicsit.Hoz nekem fincsi eperpálinkát(készülj Viki).Ahogy hazaértünk 2 perc nem telt bele és megérkeztek Ginoék is.Faggatózott de nem mondtam semmit Neki.Frenkivel megbeszéltem mikor hozza a kocsit és már ment is a dolgára.A fiúk elkezdtek Mariozni én meg végre beálltam a forró zuhany alá.Muki lefeküdt mi meg dumáltunk és játszottunk.Megérkezett Frenki,hazavittük és indulás a moziba,de Ő még mindíg nem sejtette hova megyünk.Camponában bementünk a Tescoba megnézni Super-C dolgozik-e.Dumáltak egy kicsit és mikor mondtam hogy mennünk kéne akkor esett le neki hogy kizárásos alapon csak a moziba jöhettünk.
A film jó volt csak nagyon fáradtak voltunk mindketten.

Majd megnézzük mégegyszer itthon dvd-n.Megköszönte a szép estét és itthon csak úgy bedőltünk az ágyba.
Egyre jobban érzem hogy KELL nekem Ő!!!!

Paolo Coelho idézetek

"Mindannyian mondtunk már zokogva ilyesmit: nem éri meg, hogy ennyit szenvedjek ezért a szerelemért. Szenvedünk, mert úgy érezzük, hogy többet adunk, mint amennyit kapunk. Szenvedünk, mert nem ismerik fel a szeretetünk súlyát. Szenvedünk, mert nem tudjuk a másikkal elfogadtatni a szabályainkat. Mindig találunk valamit, ami miatt szenvedhetünk, holott valójában nincs okunk a szenvedni: mert a szeretetben rejlik a növekedésünk magva. Aki szeret, az legyőzi az egész világot, és nem fél, hogy elveszít valamit. Az igazi szeretet a teljes odaadás aktusa." (piedra)

Jóóó

Most úgy érzem teljes a boldogság.Jól érezzük egymással magunkat és csupán a jelenlétünk sokat jelent a másiknak.Aztán meg ugye vannak ám nagy tervek...de nem akarok semmit elkiabálni.Holnap lesz a névnapja én meg megyek hajnalban melózni,de majd odacsempészem a párnámra az ajándékát és estére mozit terveztem. Ma Tesóm kinn volt és átjött dumálni és elmentünk Camponába.Egyre jobban van...szerencsére.Gino nem most hétvégén megy Németországba hanem majd húsvétkor,így lehet hogy a hétvégét is itt tölti Tesóm.Este megbeszéljük hogy is legyen.Ha jó idő lesz süthetünk szalonnát.Na majd meglátjuk.

Paulo Coelho idézetek

" A Jónak és Rossznak ugyanaz az arca, minden csak attól függ, hogy életünk melyik pillanatában találkozunk velük."( Az ördög és Prym kisasszony)

Megint egy mondat...

Késő este feküdtünk le és mikor már majdnem aludtunk és helyezkedett,megtalálta az ideális helyzetet és azt mondta:
"Gyere,búj ide hozzám,vagy csak érj hozzám,mindegy,csak érezzem hogy itt vagy mellettem..."
Na ezek a félmondatok azok amik bearanyozzák a napomat.

Paulo Coelho idézetek

-"Néha vereséget szenvedünk. De a vereségeket úgysem kerülhetjük el. Ezért aztán még mindíg jobb, ha az álmainkért vívott harcban veszítünk el néhány csatát, mint ha úgy szenvedünk vereséget, hogy azt sem tudjuk, miért harcoltunk." ( A Piedra folyó partján ültem és sírtam)

Vasárnap...

Ez a vasárnap is jól kezdődik...Frenki jött Ginoért elrobogtak,elég hamar visszaért,de most meg a főnökével ment "valahova",majd jön és megyünk apuékhoz és utána Tesóhoz.Remek hogy egy olyan nap sincs ami ne a rohanásról szóljon...

Paulo Coelho idézetek

-"Az emberek inkább a visszaérkezésről álmodnak, nem pedig az elindulásról. (...) Te pedig egyszer visszajöhetsz majd. Ha ez csak egy fény felvillanása volt, mint amikor egy csillag felrobban, akkor, ha visszatérsz, nem találsz semmit. De láttál egy felvillanó fényt. És ez már megérte."

...

Megint nem úgy alakult az esténk ahogy terveztük.Megbeszéltük hogy este szalonnát sütünk de az élet/meló megint közbeszólt.Este 6-kor jött Gino hogy menniük kell Győrbe.Gyorsan lefürdött,összekészült és már mentek is Frenkivel.Kicsit már elegem van ezekből az "akciókból".És ahogy látom Neki is de egyenlőre ez van... Várom hogy hazaérjen és végre átöleljük egymást.

Paulo Coelho idézetek

-"Igaz, hogy nem tudjuk igazán, mink van, amíg el nem veszítjük, de az is igaz, hogy nem tudjuk, mi az, ami hiányzik, amíg nem birtokoljuk."

Péntek este

Este Viki átjött és megnéztük neten a Macát a Mónikában...hát érdekes hogy emberek mire nem képesek. Aztán valahogy megittuk a maradék pálinkát és elkezdtünk sörözni (tiszta puttó de hát csak ez volt itthon). Gino is betoppant és Vikivel szokás szerint szívták egymás vérét.Zenélgettünk youtube-oltunk és sokat röhögtünk. Elég késő volt mire ágyba kerültünk és reggel megint kínkeserves kelés.

Paulo Coelho idézetek


"Az igazi barátok azok, akik akkor vannak mellettünk, amikor jól megy a sorunk. Szorítanak értünk, örülnek a győzelmeinknek. A hamis barátok pedig azok, akik a nehéz pillanatokban jelennek meg, azzal a búval bélelt, ´együttérző´ arccal, pedig valójában kapóra jön nekik... a szenvedésünk, hogy ezzel vigasztalhassák magukat nyomorult életük miatt."

Csak 1 kérdés...

Tegnap este mikor megérkezett(elég korán,negyed 9 körül),magához húzott,átölelt,megcsókolt és megkérdezte: "Mondtam már hogy jó veled?"
Annyira kis aranyos volt és olyan jól esett ez a pár szó.

Paulo Coelho idézetek


"Személyes történet: az, amit mindig is csinálni akartál. Fiatalkorában mindenki tudja, mi a Személyes Története. Akkor minden világos és lehetséges, s az emberek nem félnek attól, hogy álmodjanak, és akarják mindazt, amit az életben szívesen csinálnának."

Gondok

Este Gino átment Katához mert megint ki van a lány és próbál segíteni rajta.Jó későn ért haza ráadásul Frenki elvitte a kocsit így mire ide ért teljesen átfagyott.Elmesélt mindent ami történt.Látom rajta hogy emészti ez a dolog mert nem tudja hogy is kéne megoldani,ugyanakkor sokszor a saját problémái elé helyez másokat és ez nem minden esetben jó és ezt Ő is belátta.Na majd csak kitalálunk valamit.

Skype

Tegnap Dodival délután skypoltunk amíg a pasijaim bunyóztak és társasoztak.Elmesélte hogy milyen boldog és hogy hogy telt a hétvégéjük.Szerelmes a drágám...Én is elmeséltem a hétvégi eseményeket és megállapítottuk,hogy most mindketten mérhetetlenül boldogok vagyunk.Ja és persze minden egyes beszélgetés alkalmával,(ami lássuk be napi rendszerességű) átbeszéljük hogy mennyire várjuk már a 10.-ét hogy ott legyek vele és együtt örüljünk egymás örömének.Most valahogy egy mederben folyik az életünk még ha el is választ majd 100km.

Paulo Coelho idézetek


"Őrizd meg az emlékezetedben az életed hátralévő részére azokat a jó dolgokat, melyek a nehézségekből születtek. Ezek szolgálnak bizonyítékul a képességeidre, és önbizalmat adnak bármilyen nehézséggel szemben."(A Fény Harcosának kézikönyve)

Jóóó kis buli volt

Hát ez a tegnap este megint csak felejthetetlen marad számunkra.Vikiéknél igen hamar sikerült elérnünk a csúcsppontot.Mi csajok zenélgettünk a fiúk X-BOXoztak.És közben persze ittunk rendületlenül.
A buli frenetikus volt,igazi régi Bank hangulat és nagyon jó zenék és színpadon táncolás.A hazaút mindíg gáz de most hogy pont az orrunk elött ment el a busz,hát ez mindent vitt.Leintettem egy taxit és jöttünk haza. A telefonjaim Vikiéknél...de legalább megvannak.

...

Ez a mai csoportterápia igen maradandó emlék marad.Gino hulla fáradt volt a buli miatt.Négy körül jött meg és mondta hogy egy nagy pénzkidobás volt az egész(szó szerint,mert Ő pénzelte a többiek ivászatát...),na remek.A terápia tanulságos volt.Sokféle ember sokféle problémával.De ha már odáig eljutottak hogy felismerték a saját problémájukat akkor az már egy plussz.
Hazafelé felvettük Frenkit.Itthon punnyadás és dvd-zés.Viki hozott kaját és este várjuk a bandát fürdeni...ja merthogy a fürdőjükben mintha bomba robbant volna.Átépítik az egészet és itt van nálam a közfürdő :-))
Aztán indulhat az esti alapozás...

K.O.

Annyira fáradt vagyok hogy azt elmondani se tudom.Apuéknál sok-sok könyv pakolása,válogatása,cipelése. Kajálás és indulás az új házba.Nagyon jó lett a dolgozó és az előszoba bútor is.Letörölgettem mindet és elkezdtük kipakolni a könyveket.Hullafáradt hazaérkezés és Ginora várás,hogy menjünk Tesómhoz. Összekészítettem a cuccait és a husilevest is.Majdnem bealudtam mikor hívott,hogy még mindíg melóznia kell.Nagyon ideges volt és fáradt én meg kicsit csalódott,de tudom hogy mi-miért van.De gondoltam egy merészet és elindultam egyedül.Örült nagyon hogy bementem és mondtam hogy majd holnap reggel megyünk a csoportra.
Most meg várom hogy hazajöjjön az én Drágám,elkészüljön és menjen a "kanbuliba".

Fáradság...

Rá kéne venni magamat az indulásra,mert apuék várnak már minket.DE a tegnapi éjszakába nyúló ünneplés után hulla fáradt vagyok.Nagyon jól sikerült az este.A hangulatot X-BOXal alapoztuk meg és vártuk az én Drágámat aki már egy órája ajándékot válogatott Mukinak persze közben telefonon tartottuk a kapcsolatot. Mondtam Neki hogy nem kell de csak erősködött...

A fiúk( Ricsi&Ben)már javában harcoltak mire megérkezett Gino.Gyors tusolás addig én becsomiztam az ajándékot és már mentünk is az ünnepelthez.

Gyors gyertyaelfújás és ajándékbontogatás.Nagyon tetszettek Neki az ajándékok,de Gino ajándéka mindent vitt (mindenkinél).

Mindenki ezzell kezdett el játszani :-))Pezsgőbontás-koccintás és indulhatott az X-BOX maraton.

Mindenki nagyon jól érezte magát és Mukinak is felejthetetlen estét szereztünk...köszi Viki!!!!

Muki 9 éves

Az én egyetlen kisfiam megint egy évvel öregebb lett.Ilyenkor mindíg elgondolkodom azon hogy nem is olyan rég volt hogy egy kicsi apró csomagot hazahoztunk a kórházból...
Nézegetem a fényképeit és csodálkozom hogy milyen gyorsan eltelt ez a pár év.Már 3. osztályos nagyfiú aki lassan jobban tud angolul mint én.És aki 4 éves kora óta kempozik rendületlenül.Sokszor hiányzik hogy babusgassam dehát az már nem az Ő világa.Néha mikor már alszik "kilopom" az ágyából és kihozom ide hozzám és összebújunk mint régen.
Az estét Vikiéknél töltjük majd,ott ünnepelünk.

Paulo Coelho idézetek

"Mindannyian az Isteni szikra részesei vagyunk - mintha ezt mondta volna - minadannyiunknak egyetlen célunk van a teremtésben ez pedig a szeretet.De ez nem korlátozódhat egy emberre - szét van szórva a világban és arra vár hogy megtaláljuk.Ébredj föl..Ébredj rá erre a ...Szeretetre. Ami elmúlt nem biztos hogy visszatér.Ami... jön azt föl kell ismerni!"
 ( A győztes egyedül van)

Sűrű napom lesz...

Éppen keltegetem Ginot,dehát ugye az nem olyan egyszerű...
Ha sikerül elindulni akkor felvisz apuékhoz,Tesóm kajájáért,onnan a dokihoz megyek.Hazajövök összerámolni és délután irány tesómhoz,aztán tortát venni Mukinak és levesalapanyagot.Este meg ünneplés...jó kis nap lesz ez.

Paulo Coelho idézetek


"Az univerzum mindig a segítségünkre siet, amikor az álmunkért harcolunk, bármilyen hülyeségnek tűnik is az az álom.Hiszen, a mi álmunk, és csak mi tudjuk, milyen áldozatokat követel tőlünk."

Tesó

Elintéztem Tesómnak a kistévét.Lg kicsit húzta a száját,de csak megbeszéltük a dolgot.Elrobogtunk még az Ikeába visszavinni a matracot.
A napok mostanában ugyanúgy telnek,csak Tesómról szólnak,de mindent képes vagyok megtenni érte,hiszen imádom.Olyan jó lenne ha végre az Ő élete is rendeződne és boldog lehetne és ezáltal mi is boldogabban élnénk az életünket.

Paulo Coelho idézetek


"A tükör mindent pontosan visszaad: nem téved, mert nem gondolkodik. Gondolkodni lényegében nem más, mint tévedni."

Befeküdt

Reggel megint Tesómnál kezdtem és most már cuccokkal együtt mentünk a kórházba.A doki megint jófej volt és felvette Tesómat befekvésre.Előreláthatólag 3 hónapig lesz benn.
Lg-vel taliztunk elmentünk Burgerbe és utána Camponába ajándékvadászat Mukinak.Délután felmentünk anyuhoz.Átkötöztem Muki ujját mert átvérzett és utána kajáztunk is.Kicsi beszélgetés és indulás haza. Nagyon fáradt vagyok,de még át kéne mennem Tesóm dokijához a táppénzes papírjáért.

Paulo Coelho idézetek


"A pincében álló lomok szépen elrendezve álltak, volt értelmük, a múlt részesei voltak, de ugyanakkor teljessé tették a jelen történetét is."( A pince titkai)

Rózsa

Ki voltam estére és mire Gino jött már aludtam pedig nem volt késő.Odagugol az ágy mellé megcsókol átölel,és egyszer csak rámutat a párnára mellettem és kérdezi hogy az meg mi ott??
Odanézek de semmi.Mondom miiiii....de még mindíg a párnát bámulom.
És mikor odafordultam felé ott volt a rózsa a kezében.Olyan kis cuki volt...imádom.

Paulo Coelho idézetek


"Aki beleavatkozik mások személyes történetébe, sosem talál el a sajátjához."

Tartalmas hétfő

Reggel mentem Tesómhoz,kávézás,dumálás és miután megjött Szaki is indultunk a Camponába.Gyors ügyintézés a T-Mobilnál és húzás a Merényibe.Elég hamar odaértünk ezért azt hittük jó hamar végzünk is...hát nem.Közbejött valami orvosmegbeszélés.Na amikor pont adtunk még negyed órát a dolognak akkor vége lett.Sorrakerültünk,beszéltünk a dokval és abba maradtunk hogy holnap már cuccokkal jövünk vissza és befekszik Tesóm.Mire kijöttünk a dokitól már Lg is ott volt.Tesómat kiraktuk a busznál és mentünk a Paprikába.Full teltház volt és pörgés így nem sokat tudtunk beszélgetni Annáékal,de már szép pocija van. Júniusra várják a kislegényt.Kajáltam túrógombócot,amire már napok óta rágyúrtam az agyamat.
Aztán elmentünk a Speed Shoppba megvenni a fülest,utána tépés haza.Milán hívott hogy miújság velem,mondtam este Skypeon dumálunk.Tök jól esett hogy felhívott.
Muki pár percel később ért haza mint mi és mutatja az ujját:egy merő genny volt a mutató ujja teteje. Elmesélte hogy szombaton rácsukta az ajtót...és nem szólt a kis buta.Na mondom akkor sebészet.Még szerencse hogy Lg még itt volt és levitt minket.Muki már a váróban rástresszelte magát a dologra szokás szerint(annyira útálja a dokikat).Benn egy vén doki,nézegeti,nyomogatja a gyerek ujját,aki persze már üvölt. És a doki elkezdi megmagyarázni a gyereknek hogy ez nem is fáj...mondom valószínű nem jókedvében sír a fiam.Először átszúrta egy tűvel(persze a gyerek nem hagyta abba a sírást)aztán levágta az egész gennyes részt az ujja tetejéről.A nővér lefertőtleníti persze valami csípős szarral,a gyerek fején már látom a kínt,aztán bekötözték és jöhettünk haza.Mondta a doki hogy minden rendbe lesz vel de ha gondolom 2 nap múlva menjünk vissza és megnézi....hát biztos hogy nem megyünk vissza hozzá.
Itthon mosás főzés takarítás.Beszéltem Ginoval mondta még úton van és pont arra felé kavirnyál ahol az anyukája és a mamája van eltemetve és hogy bemegy hozzájuk.
Majd érkezik valamikor addíg én pihizek.

Paulo Coelho idézetek


"Még egy lépés, és a varázslatot tönkreteszi a valóság."

Lightos Vasárnap

Gino reggel jött,mert este dolga volt,csak smst írni felejtett el.Ezért viszont bocsánatot kért.Elmesélte az estéjét töviről-hegyire.Olyan fáradt volt,de csak nem akart aludni amíg itthon voltunk.Mert ugye apuékhoz készültünk az új házba pakolni.Indulás elött még melegítettem neki kaját aztán mentünk is...szemerkélő hóesésben.Tesóm is ott volt és kicsit dumáltunk,holnap elmegyek vele a dokihoz.A ház gyönyörű,a bútorok fantasztikusak,csak a festés lett ocsmány.(köszi Ricsi)
Mikor visszaértünk még szuszizott a drága.Olyan kis békés ilyenkor.
Mikor felkelt elkezdtünk dvdzni és kajálni.Úgy volt hogy megy Tesómékhoz edzeni,de meghúzta a hátát és inkább itt maradt.(mondjuk lehet belejátszott a nemtetszésem is)
Muki már lefeküdt mikor jött a főnökétől egy telefon hogy menés van(21:15).Na remek...de azt mondta fél óra és itt van.Kimentem a kutyával sétálni,most meg várom hogy mikor jön.

Paulo Coelho idézetek


"Növekszünk, változunk, néha észreveszünk magunkban egy-egy hibát, amit ki kell javítani, nem mindíg a legjobb megoldást választjuk, de a megpróbáltatások közepette tovább élünk." (A zahír)

A tegnap este igen pozitívan végződött.Gino elég hamar érkezett és kimentünk a közértbe bort venni és Frenki is ott volt.Itthon kaja,beszélgetés Dodival telefonon,Mukival találóskérdésezés  és miután lefeküdt elkezdtünk beszélgetni.Kiderült ez a tesztes dolog lényege is.Hét elején chaten ráírtak valami csajok de igen nyomulósan és meg volt róla győződve hogy én szivatom ezért belement a játékba.Megadta a számát és a csajok onnantól smsel bombázták.Na Ő erre volt kíváncsi hogy mi lesz ennek a vége és tényleg én állok-e mögötte.És ha nem akkor hogyan reagálom le a dolgot.Azt mondta ha "buta" lettem volna és nem érdekelt volna a dolog akkor lett volna az az opcio hogy elmegy.
Na most meg próbálom ébresztgetni mert mennie kéne...

Paulo Coelho idézetek


"Önmagának akarta bebizonyítani, hogy erős és érzéketlen, holott a világban nagyon is gyenge és érzékeny volt." /Veronika meg akar halni/

A napomat Lg-vel töltöttem.Tényleg többet vagyunk együt,mint mikor együt éltünk.A rendörségen kezdtünk,ahol meghallgattak a balesettel(röpke 1év 3hónap után) kapcsolatba.
Aztán mentünk a Metróba vásárolni és utána a Savoyába szintén shoppingolni.Aztán felmentünk anyuhoz a könyvekért,itthon kipakoltunk,vissza anyuhoz az ajándékokkal és pont megjött apu is.Felköszöntöttük és húzás végre haza.Lg ment a lőtérre én meg elkezdtem pakolni és chilisbabot gyártani.Hulla vagyok és várom az estét a beszélgetés miatt.

Paulo Coelho idézetek


"Vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki."

Teszt...

Az éjjel igen érdekesen és váratlanul alakult.Mire megjött persze én már bealudtam.Leült és rögtön rákérdezett hogy akkor most mi is volt az az sms.Megint olyan nehéz volt megszólalni,hogy mondjam el hogy lecsekkoltam a telóját???Elkezdtünk beszélgetni és megkérdeztem hogy mit akar ettől a kapcsolattól és hogy gondolja.Megint elmondta hogy egyenlőre miért nem tud önmaga lenni és miért akarja lezárni a múltját és hogy ez miért nem megy olyan egyszerűen.Aztán folyamatosan visszakanyarodtunk az smshez,de csak nem tudtam kinyögni a sztorit.Mondtam iszok egy Fütyülőst hátha megered a nyelvem(én csak viccnek szántam) és akkor helyeselt,hogy akkor igyunk.Igencsak meglepődtem,dehát akkor igyunk.
Az elsőt a "15éves ribancokra" ittuk (az smsből idézte).Hogy hogyan pontosan már nem tudom de kiderült hogy tesztelt ez a kis mocsok és kiváncsi volt a reakciómra.Végig tudta miért kapta az smst.Azt mondta hogy aki neki fontos azt tesztelgeti...naremek.A végén az egész üveg páleszt megittuk így a vége kicsit zavaros ezért ma majd rákérdezek hogy akkor ez most hogy és miért,mert azt mondta átmentem a teszeten csak az az sms nem kellett volna.És akkor vázoltam neki a lelkemben dúló harcokat és a gyomorideget.
Azt hiszem most jó.

Nike

A vásárlás eredménye futócipő helyett egy Nike csízma lett.Annyira örülök neki...legalább van valami jó is a mai napba.Felugrottunk anyuhoz pénzért apu ajándékára,utána még bementünk a Camponába és a M'c-be és spuri haza.Fáradt vagyok és ideges...mit tud este mondani...és én mit fogok mondani,mert azért nagyon nem vagyok ám büszke a tettemre,ez tényleg nem vall rám,de ott volt az a megérzés reggel.

Paulo Coelho idézetek


"A szerelem vad erő.Ha meg akarjuk zabolázni,elpusztít.Ha börtönbe akarjuk zárni, a rabszolgájává tesz.Ha meg akarjuk érteni,cserben hagy és összezavar."
(A Zahir)

:-(((

Az életem megint bonyolódni látszik.Hajnalban belémbújt a kisördög és készülődés közben belenéztem Gino telefonjába...2 érdekes sms 2 csajtól....hmmm.Az ideg majd szétvetett,de csak hagytam tovább aludni.
Melóba menet megfogalmaztam egy smst amit majd elküldök neki miután felkeltem reggel.Elég indulatosra sikerült,de már így is cenzúráztam kicsit.Benn a melóban folyamatos kattogás és gyomorideg.Reggel ébreszteném de az egyik telója kikapcsolva a másikat nem veszi fel.Na a 15.-re csak felveszi és a szokásos "bájolgás".Érezte a hangomon hogy nem klappol valami és rákérdezet,mondtam majd küldök sms-t.Nem volt sok meló így 8-kor leléptem hogy odaérjek a dokihoz.Smst elküldtem,no reakcio...Épp haladtama dokihoz mikor megláttam hogy a busz elött megy a Dobloval ezért felhívtam.Rákérdezett az smsre de mondtam hogy nem telefonba kéne és majd este dumálunk.A gyomorideg meg csak fokozódott.Ezt az érzést nem kívánom senkinek.Annyi minden kavarog a fejembe és nem tudom hova rakni a dolgokat.És ami a legrosszabb,hogy fáj...nagyon fáj.Úgy látszik megint túl sokat képzeltem bele ebbe az egész "kapcsolatba".Én akartam hogy jó legyen és sikerüljön,úgy látszik megint bebuktam.
Nemsokára jön Lg és megyünk a Premierbe futócipőt nézni.Ez kicsit majd eltereli a gondolataimat...remélem.

Paulo Coelho idézetek


"Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel."

Pangás

Úgy látszik amióta Testvérkém vidéken van,nyugalom költözött be hozzánk.Semmi másról nem szól most az élet minta melóról és anyuról.Nemrég ívott hogy be kéne menni apu ajándékáért a városba.
Gino szokás szerint pörög és intézi az életét...hogy aztán lehessen közös életünk.

Paulo Coelho idézetek

"Aki könnyelműen ígérget, és aztán nem tudja teljesíteni az ígéreteit, tehetetlennek és sikertelennek érzi magát, s ugyanez történik azzal is, aki az ígéretekbe kapaszkodik."

Bódogsáág

Na a nagy beszélgetésen is túl vagyunk...végre.
A tegnapi napot anyunál töltöttük és pakoltunk és kajáltunk.na én olyan rosszul lettem hogy azt hittem meghalok.Már ittam rá házipáleszt is hátha jobb lesz de nem.Aztán meg szódabikarbónát...na ettől tényleg majdnem hánytam.Na de mindegy.Úton hazafelé hívott Lg és megbeszéltük hogy feljön a kutyafuttatóra.Beszélgettünk...leginkább a semmiről.Aztán lementünk tesóm kérójába mert ott maradt a napszemüvegem.Na Gino még mindíg ott tespedt.Lg hazadobta a gyereket én meg ott maradtam és Gabival elkezdtünk dumálni és borozni.Hazafelé felhívtam Ginot hogy már úton vagyok haza,ne a Gabiékhoz menjen.Itthon a kapuba pont belefutottam Vikiékbe és mondta maradt egy kicsi vodkája segítsek már meginni.Dumáltunk és közben megérkezett Gino is.Bemutatkoztak egymásnak és utána jöttünk haza. Gino többnyire mulatott rajtam,na de elkezdtük a beszélgetést.
Elmondta,hogy tudja hogy napok óta ezen stresszelem magamat és nem érti miért nem kérdeztem már meg. Mondtam hogy nekem ez nem olyan egyszerű mint neki.Aztán elmondta hogy beszélt a csajjal és lezárták a dolgot.Arról is beszélt hogy mik a tervei és hogy ezt vele nem tudja elképzelni.Jó volt ezt hallani és kicsit megnyugodtam.Mostmár egyre jobban azt érzem hogy kell ez nekem...nagyon.
Lementünk teát venni és utána itthon folytatódott amit shopping elött elkezdtünk.Jó volt,de megint görcsölt utána a lágyéka.Ebből mostmár végérvényesen doki lesz.

Paulo Coelho idézetek

"Mert a fény harcosa számára nem létezik olyan, hogy reménytelen szerelem. Nem félemlíti meg a hallgatás, a közömbösség vagy a visszautasítás. Tudja, hogy az emberek fagyos álarca mögött forró szív dobog."

:-)

Na hát a tegnap este se hozott áttörést,mert megint jó későn jött meg és hulla fáradt volt és nem beszélgettünk...legalábbis az én kérdéseimről nem.Na de majd ma este!!! :-))
Nemsokára indulunk anyuhoz csak rá kéne venni magamat a készülődésre.Mukinak levágom a haját mert már olyan mint egy ősember.
Délután nagyjából ugyan akkor végzünk és akkor itthon mehet a punnyadásosbeszélgetős este.

"Ha az Isten egy pillanatra elfelejtené,hogy csak egy rongybábú vagyok és még egy kis élettel ajándékozna meg azt alaposan kihasználnám.Talán nem mondanék ki mindent amit gondolok,de meggondolnám azt amit kimondok.Kevest aludnék,többet álmodnék,hiszen minden becsukot szemmel töltött percel 60 másodperc fényt veszítünk.Egyszerű ruhákba öltöznék.Hanyatt feküdnék a napon,fedetlenül hagyva nem csak a testem hanem a lelkem is.A férfiaknak bebizonyítanám hogy tévednek amikor azt hiszik az öregedés okozza a szerelem hiányát.Valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést.Szárnyat adnék egy kisgyereknek, de hagynám hogy magától tanuljon repülni.Az öregeknek megtanítanám hogy a halál nem az öregséggel hanem a feledéssel jön.Annyi mindent tanultam tőletek emberek.Megtanultam hogy mindenki a hegytetőn akar élni anélkül hogy tudná a boldogság a meredély megmászásával rejlik.Megtanultam hogy amikor egy újszülött először szorítja meg parányi öklével az apja újját,örökre megragadta.Megtanultam,hogy az embernek csak akkor van joga lenézni egy  másikra,mikor segít neki fölállni.Mindíg mond azt amit érzel és tedd azt amit gondolsz.Ha tudnám hogy ma látlak utoljára aludni erősen átölelnélek és imádkoznék hogy a lelked őre lehessek.Azt mondanám neked:Szeretlek és nem tenném hozzá ostobán hiszen tudod.Senkinek sem biztos a holnapja sem öregnek sem fiatalnak.Lehet hogy ma látod utoljára azokat akiket szeretsz ezért ne várj tovább mert sajnálni fogod a napot mikor nem jutott időd egy mosolyra egy ölelésre.Tarsd magad közelében azokat akik neked a legfontosanbbak és súgd a fülükbe mekkora szükséged van rájuk.Bánj velük jól.Jusson időd arra hogy megmond nekik sajnálom,bocsáss meg,kérlek,köszönöm.Mond ki a szerelmes szavakat,a szavakat mert senki nem fog emlékezni  rád a titkos gondolataidért."

Mi is lesz?

Már tegnap este beszélni akartam Ginoval,de valahogy nem jött össze.Kerestem a megfelelő alkalmat,de leginkább a szavakat kerestem.Ma igazán meg kéne ejteni ezt a beszélgetést,de már most hogy írok róla is gombóc van a gyomromba.
Nem akarom siettetni és rátelepedni,de szeretném tudni hogy mi hogyan lesz ezután...és mi lesz Tüncikével,mert az igazi félelem ez ám.Látja rajtam hogy valamin kattogok és kíváncsi is rá,de ezt most hogy is kell megkérdezni??Na majd meglátjuk mit hoz az este.
Anyuval most beszéltem,apu megcsinálta holnapra a kaja nagy részét és holnap dél körül megyünk fel.Talán végre kialszom magamat??

Csabi nap

Meló után a tegnapi nap Csabié volt.Azé a Csabié akit oly nagyon szerettem...10 éve!Jó volt újra látni,átölelni és kibeszélni ezt a 10 évet,és a "mi lett volna ha" is szóba került.Megbeszéltük hogy mostmár nem ilyen ritkán találkozunk és a srácokkal is csinálunk közös programot.
Aztán Lg jött értem mert úgyis ment a lőtérre és akkor már elhozattam magamat(megint nem mondott nemet).Este Gino megint jó későn jött már aludtam,de felkeltem kajálni,jól meg is fájdult a hasam.Elmentünk a kútra teáért és Legyetek jók ha tudtokot néztünk.

Paulo Coelho idézetek

"Ha élsz, rázd a karod, ugrálj, csapj zajt, nevess és beszélgess, mert az élet pontosan a halál ellentéte." ( Részletek egy nem létező naplóból)

Paulo Coelho idézetek

"Az mégsem lehet, hogy mindannyian egyformán álmodjunk."

.

Ma a melóban nem volt semmi extra ezért hamar eljöttem.Gino még itt volt és aludt,amit a tegnap éjjel után nem is csodálok.Megint jó sokáig beszélgettünk,igen komoly témákat is érintve.Megbeszéltük,hogy ki hogy látja ezt az egész kapcsolatot és ki mit vár tőle.Nekem elég nehezemre esett megnyílnom és zavarban voltam és ezt látta is rajtam.Elmondta hogy jól érzi magát velem,csak még helyre kell raknia az életét és le kell zárnia néhány dolgot.Ő olyan könnyen tudott ezekről a dolgokról beszélni és teljesen megnyílt,ami tetszett.
Egy szenvedélyes éjjelnek néztünk elébe amikor egyszer csak rosszul érezte magát,én azt hittem a hirtelen evett levestől,de azt mondta ez most más.A lágyéka fáj,a sérvműtét helye.Láttam hogy nagyon szenved és ezt onnan is tudtam hogy rögtön kért gyógyszert,amit ugye nem szokott.Láttam az arcán a fájdalmat,de nem tudtam rajta segíteni.Nagy nehezen elaludtunk és nekem meg hamar kelni kellett.
Örültem hogy még itt volt mire megjöttem.Enyhült a fájdalma de mondta hogy holnap elmegy a dokihoz.
Délután elment intézni adolgait én meg aludtam.Mikor megjött csináltam kaját,de mivel akenyeret megette a kutya átmentem Vikihez.Kicsit dumáltunk,röviden összefoglaltam neki az eseményeket.
Hívott Tesóm hogy adjam neki Ginot,neki meg azt mondta hogy menjen már át egyedül.Na most épp odaát beszélnek,kiváncsi vagyok mit mond neki Tesóm,mert ahogy a telefonba levettem,nem igazán érti miért rágtunk be.

:-)

Ez az este se úgy alakult ahogy terveztük.Tesóm estére bekattant és előadta hogy az ő lakása nem gyülekezőhely és hozzá jönnek a haverja és húzzunk már el.Teljesen jófej...jönnek hozzá haverok mi meg aki az életét mentettük meg és istápoljuk hetek óta,menjünk a francba.Gino el is ment egy szó nélkül,amikor felhívtam Kokoban volt és kajált.Mondta hogy nagyon felhúzta magát és nem akar visszajönni.Mondtam hogy akkor legalább értem jöjjön vissza és jöjjünk át hozzám.Mondta hogy lehiggad és majd jön.Persze én is sík ideg voltam,összepakoltam és eljöttem.Hívtam hogy akkor mit akar,mert az smsre nem regált.Mondta hogy ide jön és megdumáljunk.Mikor ide ért még mindíg nagyon morci volt amit meg is értek.Bejöttünk és dumáltunk.Mukival bementek a szobába és jó ideig dumáltak,engem meg kizavartak.Na remek...unatkozom.

Érzések és kételyek

Nem igazán tudom szavakba foglalni ami most bennem zajlik.Valami kettősség lehet ez,mert a szívem érzi hogy nagyon jó,de viszont az eszem azt kérdezi,biztos kell ez?Valamiért azt érzem hogy túl szép hogy igaz legyen.Vagy ha igaz is ilyen egyszerű.Ő nagy előnyben van hozzám képest,mert nagyon sok minndent tud rólam Tesóm álltal.Van hogy mesélek valami sztorit,elmosolyodik és csak annyit mond:tudom...
Ő azt mondja magáról hogy egyszerű kiismerni,de ez nekem még nem megy teljesen,viszont bizonyos pontokat már 100%-ig ismerek.Jó lenne tudni hogy mi jár a fejében...

Túl sok

Azt hiszem Tesóm igencsak kezdi pedzegetni a határokat és ezt Gino is így gondolja.És nem biztos hogy jó lenne ha azt a pár biztos embert is elmarná magától akik most körülveszik és segítik.Mikor értemjött Gino Tesómék még ki voltak kapcsolva és nem tudtuk mi a helyzet.Punnyadás és várakozás...
Aztán egyszer csak csöngött Tesóm hogy menni kéne értük Szolnokra,ekkor volt fél 11!!!Elkezdődött megint a kocsivadászat mert az afránya Doblo kevés...Aput már nem akartam ilyen későn felhívni,meg különben is reggel műtik anyut,és még ezzel s felagyalni nem kéne.Az agyunk csak úgy kattogott és jó néhány telefont elengedtünk,de semmi.Aztán eszembe jutott LG.Nagyon nem akartam pont őt hívni de ez volt az utolsó lehetőség.Beszéltünk telefonon,kicsit nyűglődött,de a vége csak az lett hogy elindult értem.(hát nem tud nekem nemet mondani)Amíg vártuk megint elkezdődött a mélyenszántó beszélgetés.Pont jókor jött LG,mert már nagyon átmentünk lelkibe és nagyon nem volt "kedvem" hozzá.N ade ez egy másik bejegyzés lesz majd...egyszer.
Éjfél körül elindultunk és ahogy kiértünk a 4 útra a látótávolság kb.2 méter volt a ködtől.Na jó kis útnak nézünk elébe.Közbe Lg is az idegeimen táncolt a hülyeséágeivel.Szó szerint leszívja azt a maradék kis energiámat is.Az útviszonyok...hát kritikán aluli,ha nem lett volna középső elválasztó felfestés,ki tudja hol kötünk ki,bár így is volt pár érdekes pillanat,mikor azt hittem végünk.Tesómmal és Ginoval közben telefonon tartottuk a kapcsolatot.Nagy nehezen és jó sokára megérkeztünk.Ugyanez a jó kis út visszafelé.Mire hazaértünk frankón fájt a szemem a nagy figyeléstől.Majdnem 4 óra volt és én 5-kor indultam dolgozni...
Tesóméknak kajagyártás,Ginonak puszi.Mondta feküdjek be mellé aludni de mondtam mindjárt megyek melózni :-(( Nehezen de elindultam,de elötte még csináltam Neki is kaját,mert mikor elmentem és mondtam hogy egyen persze hogy nem evett.
Benn a gyárban a 14 emberből átlagosan 9-en szoktunk lenni,na most volt ma !!4!! emberem...jó mi.
Apuval telefonon tartottam a kapcsolatot anyu helyzetéről,Ginot meg 8:15-kor ébresztettem mert valahogy volt egy sejtésem hogy a 8 órás ébresztőjét kinyomja.Segítséggel ugyan de kész lettünk.Most meg úgy érzem magamat mint akit agyonvertek.Lehet hogy este én ma nem megyek sehova...Gino nem fogja díjazni... :-)

No comment...

Tesóm egy újabb faxsága...megint egy remek estének nézünk elébe.Most azért már kezd kicsit elegem lenni belőle és a hülyeségeiből.
Most valahova vidékre kell érte menni és persze megint Ginot hívta segítségül,Ő persze meg nem mond nemet.Kilencre jön értem és majd kitaláljuk a hogyantovábbot.
Nem ide tartozik de megemlítem hogy az elhatározásnak meglett(van) az erdeménye mert 4 hét alatt 10kg fogytam.Mondjuk ezt Tesómnak is köszönhetem meg a stressznek...

Este

Mire visszaértem Gino már fenn volt és kérdezte nem találkozta-e Gabival mert 1 perce csengetett,csak mivel én elvittem a kulcsot nem tudta beengedni :-) Közben berobogott Tesóm hogy pakol és mennek Gabival vidékre.Gyorsan el is tűzött.Adtam Ginonak levest és az oldalast betettem a hűtőbe,mert akkor minek csináljam meg.Aztán telefonált hogy lekésték a vonatot és jönnek vissza majd reggel mennek.Na akkor nekiálltam a kajának,pont jókor mert Ginonak már jelzett a hasa :-)Jaa és sikeresen megfertőztem most már Ő is náthás.Gabi megérkezett,mondta tesóm lenn van régi lakásba és beszél a csajjal.Kajáltak a srácok és igen jól laktak.Elkezdtünk filmet nézni de én elaludtam nagyon hamar.Néha felébredtem,mikor lemez csere volt meg mikor éjfélkor hazajött Tesóm.Hajnalba amikor nekiállt készülődni ugyancsak felkeltem.
Nyolc körül keltünk fel.Kávé cigi nélkül...hmm.Gino mondta hogy este igen hamar KO lettem aztán elkezdett készülődni és pont mikor fürdött jött a Frenki.Beengedtem a kaputelefonnal,aztán gyorsan magamra rántottam egy gatyát,mégse Snoopys bugyiba nyissak már ajtót.Elmentek melózni majd este hív hogy mikor érkezik.Én lementem a táppénzes papiromért és tudatosult bennem hogy holnap már nekem is meló.Ez a két hét jó volt meló nélkül,de nem igazán a pihenésről szólt....

Toxikologia...

Este Vikinél dumáltunk,neteztünk,szerveztük a 14-ei bulit.Hívott Tesóm hogy majd hív Gino,jön értem,elmegyünk vásárolni és csinálunk egy laza kajálós filmnézős estét.
Tovább dumálunk és pont azon gondolkodtam hogy rá kéne cörögni hogy mikor ér ide,mert még hajat kéne mosnom.Csöng a telefonom,Tesóm az.Elmondja,hogy mennyire szeret és hogy mondjam meg apuéknak is. Amit reggel kiváltottam neki Andaxint az összeset bevette és ráivott 2 liter bort.Kérdeztem otthon van-e de azt mondta nem és nem mondja meg hol van.Lerakta.Hívtam Ginot hogy mikor beszélt tesómmal,mert most nyugtatózta be magát.Mondta hogy egy órája és akkor még jól volt.Mondta 10 perc és itt van...
Gyorsan átöltöztem és már mentem is ki.Megérkezett és mondta hogy a 16. kerületből jött.Remek még egy jó kis gyorshajtás is kinézőben van mert 10 perc alatt a város másik feléből ideérni...hát.Átmentünk Tesómhoz de tényleg nem volt otthon.Hívtam telefonon,de nem vette fel.Amikor végre felvette nem mondta meg hol van.Odaadtam Ginonak,de neki se mondta meg hol van.Az idő vészesen fogyott és akit lehetett felhívtunk már.Gino kapott egy tippet valami Tomi nevű gyerekhez ment fel,addíg én a kocsiból telefonálgattam és kb a 30. hívásra vette fel.Könyörögtem neki hogy mondja meg hol van,de csak nem mondta,és amikor már zokogtam(SOHA nem szoktam sírni és ezt Ő is tudja)akkor mondta el hogy Noémi régi lakásában van.Hívtam Ginot(a saját számom hívtam,mert valahogy telefont cseréltünk),már épp jött lefele,mondta hogy hagyjam a kocsiba akulcsot és húzzak Tesómért.Szerencsére pont ott voltunk a lakótelepen 3 házzal odébb.Mire felértem Gino már ott volt és elkezdtem dörömbölni.
!!Józsi!! nyitott ajtót. Mondom Te itthon vagy Tesóm meg a másik szobában agonizál?Ja hát Ő focimeccset néz....Bazdmeg!!!
Gino felforgatta a lakást, a kukákat hogy nem-e csak kidobta a gyógyszert de nem talált semmit.A másik szobából hívtam a mentőket és vázoltam a helyzetet és küldték a segítséget.Közben Gino átvette az msn-t Tesómtol és próbálta Noémit rávenni egy találkozóra,de olyan makacs és mereven elzárkózott.Lementem a ház elé és megint hívtam a mentőket hogy hol a retekbe vannak már.Türelem...hát köszi.Na végre megérkeztek és feljöttek,megnézték Tesómat és mondták hogy akkor fáradjunk le a mentőhöz és irány a Margit kórház.Tesóm persze teljesen kiakadt hogy én mentőt hívtam rá,holott megígértem neki amikor elmondta hol van hogy nem teszem.Mondtuk neki hogy no para megyünk a mentő után és minden rendben lesz.Persze csak az első pirosig tudtuk lekövetni,de aztán beugrott,hogy ez aza kórház,ahol az Erváról voltak a srácok ólommérgezéssel.Megérkeztünk,már a vizsgálóban volt.Egy gyors cigi,erőmerítés(többnyire Ginoból) és telefon apunak...mondtam amint tudok valamit szólok de most felesleges bejönniük. Végre kihozták,infúzió a karjában és vitték egy kórterembe.Megvártuk míg elalszik és indultunk haza.
A kocsiban kibeszéltük hogy annyira nem így terveztük az esténket.Olyan jó volt hogy ott volt mellettem,nem is tudom hogy csináltam volna végig ezt egyedül.Bementünk a M'c-be kajáért mert éhes volt nagyon,de én nem.Mondanom se kell addíg nem hagyott élni amíg meg nem ettem egy BigMacet.Még elég sokáig fenn voltunk,az idegtől nem igen tudtunk aludni.Fél 4 köröl tettük le a fejünket és 6-kor már csengett is az ébresztő.Csináltam kávét és hívtam aput hogy cseréljünk kocsit,mert a Doblo csak 2 személyes és nem tudjuk hazahozni Tesómat.Berobogtunk a kórházba Tesóm már ébren volt.Elmentünk káváért és tesómnak kajáért és mire visszaértünk,Ő úgy döntött hogy minek az a kanül a kezébe és kitépte...ez bolond.Egy merő vér volt az ágya.Várakozás a vizitre és hulla fáradság.Leküldték Tesóm a pszihológushoz,dumáltak és utána én is beszéltem vele.Hazaengedi mert látja hogy szerető család veszi körül.Na most már csak a zárójelentésre vártunk ekkor volt 10 óra.Azt mondták 1-2 óra.Ginonak közbe melózni kellett volna menni és leszervezte hogy beviszi a kollégáját és leadja a Doblo kulcsát,addíg hátha kész lesz a záró.Hát nem lett.Tesóm aludt én ültem az ágya végébe a rácsnak döntöttem a fejemet és én is elpilledtem.Pont Gabival beszéltem telefonon és leültem kicsit az aulába amikor visszaért.Kérdezte mizu és átölelt.Még egy csomó várakozás és fél 1-kor oda is adták a zárójelentést így húzhattunk haza.Gino kiszállt tesómnál,így én vittem haza fater verdáját.(magassarkú csízmában lehetetlenség vezetni...)Kajáltunk és apu elkezdett tesómmal beszélni de semmi haszna nem volt mert tesóm nem szólalt meg.Visszavitt apu tesómékhoz,Gino aludt.Tesóm átment a cuccaiért ami tegnap ott maradt én meg nem bírtam aludni.Kitakarítottam és csináltam almalevest.4 körül eljöttem,mondtam hogy majd este jövök vissza addíg aludjon.Itthon elintézem adolgaimat összeszedem a kaját és megyek is vissza 7 körül.Közben apu hívott hogy anyunak megvan az időpontja pénteken műtét. Remek!!! Most már le se merem írni hogy : MI JÖHET MÉÉÉÉÉÉÉG?????

Ez most mi?

Este Tesóm felhív hogy miújság,én meg nem tudtam semmi extrát mondani.Kérdezte hogy megyek-e át,mert Gino már ott van.Hát mondom nekem még nem telefonált,de akkor átmegyek.Átslattyogtam és mit ad Isten még Ivánka is ott volt...remek.Szabadkozott az éjjel miatt de mondtam hogy nem igazán érdekelt amiket mondott.Gino dvdt válogatott és elkezdtük nézni a Shrek2.Közben Tesómék leléptek egy időre és mi kettesben maradtunk.Sokat beszélgettünk megint.Leginkább az előző éjjelről.Hogy akkor ez most mi is? Hát a közös válasz megszületett:Nem tudjuk mi ez de jó!Olyan jó...csak tényleg nem tudom hova tenni.A beszélgetés közen(meg már előző éjjel is)filóztam rajta,hogy miért nem csókol meg?Úgy látszik hogy ez a nagy gondolkodás kiült az arcomra mert megkérdezte hogy hol járok?Mondtam itt vagyok csak gondolkodom.Erre megkérdezi min.Én csűrtem csavartam ahogy tudtam,tök zavarban voltam és akkor egyszer csak megcsókoltam.Na mondom ezen.Vicces szitu volt így visszagondolva.Aztán Tesómék is befutottak de mentek is tovább.Az estét át DVDztük.Tesóm most már rutinosan a gyerekszobába fészkelte be magát :-)
Fáradtak voltunk...helyezkedtünk...nyűglődtünk...megcsókoltam...aztán már csak Ő csókolt(de még hogy).Nem bírtunk magunkal és egy szenvedélyes,nagyon jó szeretkezés kerekedett belőle.Aztán összebújva alvás.Én mondjuk elég keveset aludtam.Hazajöttem,de támadt egy gondolatom és viszek Nekik reggelit.

Váratlan

Na még a végén bejön a múltheti jóslás...Anita egy boszi? :-)
Annyira jó és meglepő volt az egész.Este pont kész lettem a mai kajával és készültem lemeozni amikor csöng a telefonom és Gabika !!suttog!! benne.Amit értettem a beszélgetésből,hogy ott vannak Tesómnál és ott van Gino is és ha gondolom menjek már át.Az a Gino aki múlt héten végigcsinálta velünk a tesóm tortúráját.És akiről hajnalra megállapítottam,hogy nem is olyan rossz pasi.
És imádott Gabikám emlékezett a hét eleji beszélgetésünkre amikor is megjegyeztem neki Ginoról alkotott véleményemet.Ezért is szeretem annyira.
Összekaptam magamat és indultam is.Mire odaértem már nagyba ment a pokerezés.(Tesóm,Gabika,Szili,Iván és Gino)Sokat röhögtünk és szívtuk egymás vérét.Aztán egymás után estünk ki Ginoval és bement a szobába zenét csiholni,én meg főztem kávét és benn ragadtam a szobába.Ő fetrengett az ágyon én meg a fotelba terültem.Nagyon de tényleg nagyon sokat beszélgettünk.Kiveséztük az életet. A többiek még egész sokáig játszottak de mi egyre csak dumáltunk...mindenről-mindenkiről.Iván nagyon kész volt és mondta nekem a hülyeségeit a múltról és hogy mennyire fáj neki a szíve(még a könnye is folyt).Aztán Tesóm bejött egy paplanért és mondta megy Iván fölé az emeleteságyba.Aztán idővel mindenki a gyerekszobába heveredett le és mi még mindíg csak beszélgettünk.Iván párszor átjött a hülyeségével de aztán annyira felhúzta az agyam hogy már ki akartam rakni a lakásból.
Elkezdtünk filmet nézni és kezdtünk fáradni is.
Aztán hogy hogyan már nem tudom de közös volt a nagypárnánk és úgy dumáltunk tovább.A gáz az volt hogy a gyógyszeremet itthon felejtettem és addigra már nem igazán kaptam levegőt :-) Gabiék hajnalba elmentek Szilivel,így felszabadult egy takaró.
Elöször csak a karjaink értek össze,aztán elkezdet gondoskodóan betakargatni,mert hogy ugye beteg vagyok.A végére odáig jutottunk hogy mindkét paplant rámterítette.Hát az valami kegyetlen volt :-)
Aztán kiegyeztünk az 1 paplanba,na így kerültünk egy takaró alá(pólóban és farberban).Kerestem a megfelelő fekvést,hogy kapjak levegőt.Nagyon melegem volt!!Alapjáraton olyan forróak a kezei,vagyis az egész ember.Kicsit elpilledtünk és arra riadtam hogy ver a víz.Már világos volt és akkor megláttam a polcon egy pont ugyan olyan gyógyszert mint az enyém...nabassz.Végre kaptam levegőt.Elkezdtem készülődni hogy jövök haza,de nem engedett.Magához húzott és csak úgy ölelt...és folyt róla a víz.Másfél órát ráhúztam még de sehogy nem volt jó,helyezkedtem össze vissza.Aztán mikor mondtam hogy TÉNYLEG mennem kell,azt kérdezte:
-Mikor látlak legközelebb?
-Mikor szeretnél?
-MA
-Dehát most is ma van...
-Nem baj akkor is...
Mondtam hogy lehet hogy este átmegyek de tudja a számom és csörögjön rám.
Hát röviden,tömören ez volt az én váratlan estém.És amikor még ott feküdtünk egymást átölelve csak annyit mondtunk hogy most Olyan jó....
Köszi Gabi...és majd meglátjuk Anita :-))