2010. április 9., péntek

Péntek

Talán kicsit könnyebb volt így elviselni ezt a napot hogy ennyi dolog volt.Apu jött értem és mentünk a Tesómhoz.Beültem a kocsiba megkérdezte csak úgy általánosan hogy miujság én meg mondtam hogy semmi. Napszemüveg a fejemen (holott a nap fikarcnyit sem sütött) megyünk párszáz métert és a rádióban megszólal egy Edda szám.A könnyeim folynak,csak úgy szépen halkan.Apám megkérdezi mivan,a válsz megint a semmi. Akkor nem sírnál...mondjad.NEM!És az utat végig pityergem.Megérkezünk Tesómhoz épp kinn cigizett,rámnéz és azt kérdezi mi baj?Mondom SEMMI!!Hagyjatok már.Apámra néz tőle is megkérdezi de hát ugye neki se mondtam semmit. Az orvos megint ugyan azokat mondta el amiket már hallottam meg hát nem is nagyon érdekelt.Végre befejezte és indulhattunk.A hazafeleutat megint végig sírtam és egy újabb Edda szám...Apunál enni kellet csirkemellet de igazából nem kellett csak nem akartam balhét,és kaja közben (ezt már tényleg nem hittem el)mégegy Edda szám.Ilyen tényleg nincs az utóbbi evekben nem hallottam összesen ennyi Eddát a rádióban...Megdumáltuk hogy majd reggel viszem át Mukit.
Most meg nem igazán tudok magammal mit kezdeni,olyan nagyon rossz.Minden pillanatban felhívnám...de nem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Péntek

Talán kicsit könnyebb volt így elviselni ezt a napot hogy ennyi dolog volt.Apu jött értem és mentünk a Tesómhoz.Beültem a kocsiba megkérdezte csak úgy általánosan hogy miujság én meg mondtam hogy semmi. Napszemüveg a fejemen (holott a nap fikarcnyit sem sütött) megyünk párszáz métert és a rádióban megszólal egy Edda szám.A könnyeim folynak,csak úgy szépen halkan.Apám megkérdezi mivan,a válsz megint a semmi. Akkor nem sírnál...mondjad.NEM!És az utat végig pityergem.Megérkezünk Tesómhoz épp kinn cigizett,rámnéz és azt kérdezi mi baj?Mondom SEMMI!!Hagyjatok már.Apámra néz tőle is megkérdezi de hát ugye neki se mondtam semmit. Az orvos megint ugyan azokat mondta el amiket már hallottam meg hát nem is nagyon érdekelt.Végre befejezte és indulhattunk.A hazafeleutat megint végig sírtam és egy újabb Edda szám...Apunál enni kellet csirkemellet de igazából nem kellett csak nem akartam balhét,és kaja közben (ezt már tényleg nem hittem el)mégegy Edda szám.Ilyen tényleg nincs az utóbbi evekben nem hallottam összesen ennyi Eddát a rádióban...Megdumáltuk hogy majd reggel viszem át Mukit.
Most meg nem igazán tudok magammal mit kezdeni,olyan nagyon rossz.Minden pillanatban felhívnám...de nem.