2010. április 11., vasárnap

Kérdések...

A hétvége semmi másról nem szól/t,csak az agyalásról.Dodival és Vikivel is igen sokat beszéltünk és nem klappol valami a sztoriban.Valaminek történnie kellett az éjjel.
Túlságosan hirtelen jött ez az egész,egyik napról a másikra.És a gesztusok,a fél mondatok,az ölelések, a csókok, az összenézések,a tervek...a nagy tervek.
Dodinak elég volt múltkor az a kevéske idő amit ott töltöttünk hogy lássa,hogy milyen.Ő is azt mondja hogy nem ez az igazi oka,hogy nem szeret eléggé mert nem ezt látta Ő sem.Viki ugyan ezen az állásponton van,és minnél többet gondolkodom a dolgokon én is ezt látom igaznak.A félmondatok:
"Mondtam már hogy jó veled?"
"Gyere,búj ide hozzám,vagy csak érj hozzám,mindegy,csak érezzem hogy itt vagy mellettem..."
"Az nem kérdés,hogy mi már együtt maradunk"
Ez az utolsó akkor hangzott el mikor Kecskemétről jöttünk haza és nagy dolgokról beszélgettünk.
És a mindent eláruló ölelések és csókok.Amikor csak azt kéri hogy öleljem meg és "követeli" a csókokat.
Egy szónak is száz a vége,történt valami...valami nagyon rossz,amitől félt mert a kapuban történt beszélgetésnél mikor megkérdeztem hogy miért csinálja ezt velem,szóba hozta Lackót és a Darót,és hogy emlékezzek hogy Ő miért lépett le egy szó nélkül...azért hogy ne legyen bajunk Mukival.
Még most is bennem van a felhívhatnék,de Németországba van...és nem is igazán tudom mit is tudnék Neki mondani(könnyek nélkül).
Azt hiszem most már ki tudom mondani:
SZERETEM...de még hogy

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Kérdések...

A hétvége semmi másról nem szól/t,csak az agyalásról.Dodival és Vikivel is igen sokat beszéltünk és nem klappol valami a sztoriban.Valaminek történnie kellett az éjjel.
Túlságosan hirtelen jött ez az egész,egyik napról a másikra.És a gesztusok,a fél mondatok,az ölelések, a csókok, az összenézések,a tervek...a nagy tervek.
Dodinak elég volt múltkor az a kevéske idő amit ott töltöttünk hogy lássa,hogy milyen.Ő is azt mondja hogy nem ez az igazi oka,hogy nem szeret eléggé mert nem ezt látta Ő sem.Viki ugyan ezen az állásponton van,és minnél többet gondolkodom a dolgokon én is ezt látom igaznak.A félmondatok:
"Mondtam már hogy jó veled?"
"Gyere,búj ide hozzám,vagy csak érj hozzám,mindegy,csak érezzem hogy itt vagy mellettem..."
"Az nem kérdés,hogy mi már együtt maradunk"
Ez az utolsó akkor hangzott el mikor Kecskemétről jöttünk haza és nagy dolgokról beszélgettünk.
És a mindent eláruló ölelések és csókok.Amikor csak azt kéri hogy öleljem meg és "követeli" a csókokat.
Egy szónak is száz a vége,történt valami...valami nagyon rossz,amitől félt mert a kapuban történt beszélgetésnél mikor megkérdeztem hogy miért csinálja ezt velem,szóba hozta Lackót és a Darót,és hogy emlékezzek hogy Ő miért lépett le egy szó nélkül...azért hogy ne legyen bajunk Mukival.
Még most is bennem van a felhívhatnék,de Németországba van...és nem is igazán tudom mit is tudnék Neki mondani(könnyek nélkül).
Azt hiszem most már ki tudom mondani:
SZERETEM...de még hogy