Rettenetes hét...

Egész héten nem írtam...de ennek is megvan az oka.Rettentő volt...nagyon.Állandó meló-meló-meló és Ginot se láttam valami sűrűn.Röviden:hétfőn este tíz körül érkezett,kedden hajnal egykor,szerdán este tizenegykor megjött,lefürdött és ment is tovább Tysonékkal találkozni és reggel fél hétkor esett haza,csütörtökön (két óra alvás után) éjfélkor.A péntek se volt egyszerűbb.Reggel bementem de mivel Milán is benn volt én meg elég ramatyul voltam haza is jöttem,befeküdtem mellé(volt nagy örömködés)és bealudtam,Frenki ébresztett minket. Úgy volt hogy délután öt körül jön,pihen kicsit és este mennek Németországba.Na a főnöke megint alkotott és sikerült fél nyolckor megérkeznie.Nagyon-nagyon ideges volt,még Csaló se bírta megnyugtatni a telefonba. Kajált (egész nap főztem,husilevest és sültcsirkét zöldségágyon) lefürdött és már indult is.Csináltam neki egy rakás szendvicset az útra és egy kis nasit is.Nemrég beszéltünk még kinn vannak és szedik össze a cuccokat. Nagyon fáradt és elege van.
De az vigasztal legalább hogy az elkövetkező két napot csak pihenéssel,kettesben fogjuk tölteni.